A frissen megválasztott amerikai elnök nem csupán kötelességszerű feladatnak tekintette a tájékozódást a balkáni és kelet-közép-európai emberjogi és kisebbségi kérdésekben, hanem érdeklődéssel fordult többek között a román–magyar viszonyhoz, és meghallgatta az RMDSZ által javasolt megoldásokat is – idézte fel 1999-es találkozását a demokrata politikussal a Maszol erdélyi hírportálnak Markó Béla, a magyar érdekvédelmi szövetség akkori elnöke és volt szenátora. Biden több mint húsz évvel ezelőtt az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagjaként Koszovóból érkezett Bukarestbe, ahol többek között a romániai magyarság helyzetéről is tájékozódott.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke elmondta, akkor épültek ki ebben a régióban a nyugati típusú demokrácia intézményei, és Washington elképzelése szerint a demokratikus építkezésnek szerves része volt az etnikai konfliktusok elkerülése. – Ehhez megfelelő kisebbségjogi kereteket kellett kialakítani ezekben az országokban, a mi esetünkben Romániában – tette hozzá.
Markó szerint Joe Biden akkor már ismert amerikai politikus volt, s mivel az amerikai szenátusnak gyakran döntő a szava a külügyi kérdésekben, „kivételes figyelemmel” várták és fogadták Joe Bident. – Ez nem egy kipipálandó látogatás volt a részéről, ez érződött. Ugyanakkor találkozott Emil Constantinescu akkori államfővel, Radu Vasile miniszterelnökkel és Andrei Pleșu külügyminiszterrel is, és persze velem. Éreztem, hogy próbálta velünk együtt keresni a megoldást a román–magyar viszonyra Románián belül. Elég hosszasan beszélgettünk arról, hogy nem elegendő Románia számára általános alapelveket megfogalmazni, és nem csak egyszerűen ajánlásokra van szükség. Akkoriban az Európa Tanács például több ajánlást is elfogadott a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan, de ahogy az elnevezésben is benne van, ezek csupán ajánlások voltak, és nem igazán tekintették kötelező érvényűeknek ezeket a román politikában – emlékezett az RMDSZ volt elnöke.
Elmondása szerint Markó javasolta, hogy kötelező feltételrendszert állapítsanak meg az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatosan, s csak akkor fogadják be Romániát a nemzetközi intézményekbe, ha ezeket a feltételeket betartja. – Arra is emlékszem, hogy ahhoz hasonlítottam, ahogy a Nemzetközi Valutaalap egyes országok gazdaságához viszonyul. A valutaalap nálunk is jelen volt, és a hiteleket konkrét reformfeltételekhez szabta, és ezzel az analógiával próbáltam érzékeltetni, hogy hogyan kellene a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan is eljárni. Nagy elégtétel volt számomra az, hogy Joe Biden is egyetértett ezzel – jelentette ki.
Az RMDSZ-es politikusa szerint ezek közül néhány dolog később teljesült. – Akkor már három éve kormányon volt az RMDSZ – mesélte. – Akkor indult be és a következő években teljesedett ki a restitúciós folyamat, és Washington is a rákövetkező években nagyon szorgalmazta az egyházi javak, ingatlanok visszaadását, de a magántulajdonokét is. Szerintem ennek a nyomásnak is köszönhető az, hogy Romániában végül is, annak ellenére, hogy ma is vannak megoldatlan restitúciós ügyek, de azért elég széleskörű volt az államosított javak visszajuttatása – tette hozzá.