Felemás eredményt hozott a Natura 2000-es természetvédelmi területet is lefedő sümegprágai bazaltbánya megnyitása érdekében lefolytatott környezetvédelmi eljárás. A Veszprém Megyei Kormányhivatal ugyanis több területen nem engedélyezte az osztrák Modre Bergbau GmbH-nak a bazalt kibányászását, ahol pedig igen, ott olyan feltételeket támasztott, amelyek betarthatósága kétséges – értesült a Magyar Hang. Így az is kérdéses lehet, hogy gazdaságilag van-e így értelme a bánya megnyitásának.
A környéken nem ismeretlen a bányászat, a szomszédos Uzsán, illetve Bazsiban ma is folyik kőfejtés, ezek zajai olykor hallhatók is a bő 500 lelkes Sümegprágán. A XX. században Sümegprága határában is működött bánya, ennek hátrahagyott berendezései máig megvannak. Mint arról beszámoltunk, a Keszthelyi-hegység e hegyoldala még mintegy 60 évi kitermelésre elegendő bazaltot rejt, nem csoda, hogy többen is próbálkoztak már a bánya újranyitásával. Környezetvédelmi engedélyt azonban egyetlen cég sem kapott.
A Modre Bergbau 2018-ban nyerte el a hegygerincen kijelölt két bányaterület koncesszióját a magyar államtól. A társaság 2019-ben próbálta először megszerezni a nyitáshoz a szükséges engedélyt, ám a megyei kormányhivatal táj- és környezetvédelmi szempontok miatt elutasította a kérelmet. A Modre ezt követően ismét nekifutott az eljárásnak. Lakossági tiltakozás ide vagy oda, tavaly a kormányhivatal kiadta az osztrák vállalatnak az engedélyt, de olyan feltételeket írt bele, amelyek a valóságban lehetetlenné tették a bányanyitást (többek között módosítani kellett volna Sümegprága rendezési tervét).
Az ügy azért került ősszel ismét elő, mert a cég sikerrel támadta meg ezt a határozatot, a Veszprémi Törvényszék pedig új eljárás lefolytatását írta elő a kormányhivatalnak. Ebben született most döntés. Az eljárás ismét felemás eredményt hozott. A kormányhivatal újból kiadta ugyan a bányanyitáshoz szükséges engedélyt, de ismét jelentős korlátozásokkal. A leglényegesebb, hogy a hatóság egyes területeken hozzájárult a bányászathoz, máshol viszont nem. A hegyoldal Natura 2000-es besorolású természetvédelmi oltalom alatt álló területein az élővilág miatt tiltották meg a bányászatot.
A kitermelés azonban más természeti értékekre is veszélyt jelent: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park például a bányaterülettől 133 méterre fakadó Sarvaly-patakra hívta fel a figyelmet. Mint írták, a bazaltréteg további bányászata a forrás elapadásával fenyeget. A tilalommal érintett területek mérete jelentős az összesen 42 hektáros bányamezőből, és éppen azok a részek esnek bele, ahol még érintetlen a bányavagyon. A cég az engedélyt csak a régi bánya körüli területekre kapta meg. Az engedélyben kikötötték azt is, hogy Sümegprágán keresztül nem történhet a kitermelt kövek szállítása. Arra kötelezték a céget, hogy építsen a hegyről aszfaltos utat, azt pedig rendszeresen locsolnia kell. Ez azonban nem lesz egyszerű művelet: a bányaterületen fekvő erdők tulajdonosai ugyanis – az iratok alapján – nem kívánják sem értékesíteni, sem bérbe adni az ingatlanjaikat bányászati célra.
Ráadásul az továbbra is érvényes, hogy a bányanyitás idejéig meg kell változtatni a sümegprágai helyi szabályozást, konkrétan módosítani szükséges a rendezési tervben egyes területek besorolását. Ez azonban nem a bányászcégen múlik, hanem a település képviselő-testületén. Mint az ügyben tartott szeptemberi fórumon elhangzott: a Hujber Csaba polgármester vezette önkormányzat képviselő-testülete elutasítja a bányát. Ezt érdeklődésünkre ismét megerősítette a polgármester.
A sümegprágaiak a kikötések ellenére sem elégedettek a hatóság döntésével. Ők ugyanis sehol sem engedélyeznék a bányanyitást. Hujber Csaba polgármester lapunknak azt mondta, a település érdekeit jobban szolgáló döntést reméltek. A helyiek hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy megszűnjön a szomszédságukban a bányaterület. A településvezető szerint ezt ugyanakkor csak többlépcsős parlamenti döntéssel lehetne elérni. Ráadásul a koronavírus-járvány miatt idén tavasszal a jogszabályok még könnyítettek is bányanyitást.
Mindenesetre az osztrák cégnél is más eredményben reménykedtek. Már korábban megvásároltak több területet a Sümegprága zártkerti ingatlanjai közelében – ezek közelében indítanák a kitermelést –, és új szakembereket is megbíztak a képviseletükkel. Ezért megkerestük a Modre Bergbau társaságot is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, miként értékelik a hatóság döntését, illetve hogy a megkötések mellett gazdaságos-e a bánya megnyitása. Ám Andreas Puhr azt közölte: jelenleg nem kíván nyilatkozni. Annyit ugyanakkor elmondhat, hogy továbbra is széles körű konszenzusra törekednek – tette hozzá.
Bár a környezetvédelmi engedély jogerős, annak felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. A kérdéseinkre korábban részletesen válaszoló Andreas Puhr az erre vonatkozó felvetésünkre sem reagált. Az idő ugyanakkor a bányatársaságot sürgeti, mivel a koncesszió egy év múlva le fog járni, akkor pedig visszaszállhat az államra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/2. számában jelent meg január 7-én.
