Donald Trump és Joe Biden egyik elnökjelölti vitája 2020 szeptemberében (Fotó: Elvert Barnes/Flickr)
Nem akart Bidennel teázni Melania Trump, ezért nem jelent meg a hét közepén a Fehér Házban, a hagyománynak számító elnöki találkozón. Trump azért elment, szerdán meg is jelentek erről mindenhol a hírek, fotók. Ahogy az is kiderült, hogy ez volt az első ilyen közös találkozó. A négy évvel ezelőttire Trump nem ment el, ahogy Biden beiktatásán sem vett részt. A választási vereséget sem ismerte el, helyette híveit a Capitoliumhoz hívta, akik aztán be is hatoltak az épületbe. Most a szokásos másik reakciót láthatjuk a trumpizmus híveitől. (Nevezhetjük őket sokféleképp: alternatív jobboldalnak – altright –, modern szélsőjobbnak akár). Ezúttal csupán mémekben és gúnyos kommentekben nevetgélnek a „zokogó libsiken”, továbbá százezredjére is közzéteszik az ég felé kiáltó, kétségbeesett progresszív fiatalról szóló képet.
A Fehér Házban találkozott Joe Biden és Donald Trump
A jelenlegi elnök megígérte, hogy biztosítani fogja a zökkenőmentes átállást.
Az ún. woke képviselőinek is megvannak persze az ilyenkor szokásos vállalhatatlanságai. Elkezdik a vidéki szavazókat támadni vagy butázni, netán költözéssel fenyegetőznek, és lenéznek mindenkit, aki nem hozzájuk hasonlóképp látja a világot és a végeredményt.
Nem mindegy viszont, hogy a vezetők milyen példával szolgálnak, merrefelé terelgetik a közösségi médiás túlpörgéssel súlyosbított tömegdemokráciák felhergelt népeit. Biden most például arról biztosította Trumpot, hogy zökkenőmentes lesz az átadás-átvétel. Barack Obama egyébként ugyanígy tett annak idején.
Akik a mostani választás előtt attól tartottak, hogy az indulatok a voksolást követően elszabadulhatnak, elsősorban egy dologtól tarthattak: Trump veszít, azt ezúttal sem fogadja el, és ismét utcára viszi a követőit. Valahogy mindig ez történik. Nem mintha a Black Lives Matter-tüntetések ne lettek volna túltoltak és erőszakosak, de azt nehezebb volt egy adott politikai párthoz, politikai szereplőhöz kötni. Sokkal inkább volt anarchikus, melynek szélsőséges elemeivel szemben szerencsére olyanok is felemelték a szavukat, mint Obama.
Sok mindent el lehet mondani arról, miért volt Kamala Harris gyenge jelölt, ahogy a korábban győztes Biden sem volt amúgy sokkal erősebb. (Szemben mondjuk a sokat dicsért Obamával.) De Trump is szimplán csak ügyes varázsló, Cipollaként sokakat megnyerő politikai szélhámos. A hagyományos republikánus elit, így John McCain sosem reagált volna úgy bukásra, mint a milliárdos üzletember négy éve. Sajnálatos, hogy sokan azt hiszik, az időnkénti választási siker mindent legitimál. Pedig hiába a győzelem, Trumpnál többet sok évtizedes távlatban senki nem ártott az amerikai (és a globális) jobboldalnak.
A Koffeint a BLCKEST Coffee, a hazai specialty kávék szakértője támogatja.
