Általános jellemzője a természettudományoknak, hogy nem elégednek meg a puszta kijelentésekkel, hanem állításaikat meghatározott módszertannal bizonyítják is. Csakhogy az esetek többségében ez a bizonyítási folyamat olyan bonyolulttá válhat, hogy felfoghatatlan lesz a hétköznapi ember számára, akinek tudása emiatt megalapozatlan lesz. Ez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy újabban megjelentek azok a tudományszkeptikus valóságtagadók, akiknek áltudományos nézeteit nagyon is könnyen elfogadja a nagyérdemű, hiszen ezeknek a „bizonyítása” a legtöbbször sokkal egyszerűbb.
A tudományos mélységű és a felszínes ismeretek közti szakadékot az utóbbi időben számos tudomány-népszerűsítő könyv próbálta áthidalni, sajnos az esetek többségében inkább kevesebb, mint több sikerrel. Kitűnő példa erre a modern fizikát és a kozmológiát népszerűsítő irodalom, amely – matematikai képletek híján – legtöbbször olyan képes beszédet alkalmaz, ami rengeteg félreértésre ad okot. Így aztán végeredményben semmivel sem leszünk gazdagabbak, leszámítva azt a hamis illúziót, hogy megértettünk valamit a világ működéséből.
Bill Bryson amerikai író, újságíró és humorista azonban egészen újfajta módszert választott ahhoz, hogy olvasóit bevezesse a természettudományok rejtelmeibe. A szerző Majdnem minden rövid története című ismeretterjesztő könyvének fő kérdése az, hogyan jöttek rá a tudósok azokra a dolgokra, amelyek aztán a természettudományok részévé váltak. Ez a megközelítés a legkisebbtől a legnagyobb méretekre is alkalmazható, így megtudhatjuk, honnan jöttek rá a tudósok, hogy mi történik egy atom belsejében, vagy hogy miként tudták meg, hogyan és mikor jött létre az univerzum. Bryson munkája azonban nem korlátozódik a fizika világára: legalább ilyen fontos szerepet kap benne a földrajz és a biológia, amelynek az állításai ugyan könnyebben megemészthetők a laikusok számára, a „hogyan jöttek rá?” kérdéssel már sokkal mélyebben beleláthatnak ezekbe a tudományokba. Mindehhez a szerző nem tesz mást, mint hogy izgalmas kérdéseket tesz fel, majd odamegy a tudósokhoz, kérdezgeti őket, aztán ezt rendszerbe szedve elmagyarázza az olvasóknak úgy, ahogy azt talán sosem hallották még korábban. És éppen ebben rejlik a könyv előnye: a hogyan kérdésével nem kellenek mélyebb háttérismeretek, elég pusztán a józan eszünkre hagyatkoznunk, ahogy annak idején azok a tudósok is tették, akik megajándékoztak minket a felfedezéseikkel.
Nagy előnye a műnek, hogy Bryson kitűnően találta el a szöveg stílusát, hihetetlenül olvasmányossá, sőt letehetetlenné válik. Nem véletlen így, hogy a Majdnem minden rövid történetét Aventis- és Descartes-díjjal jutalmazták, emellett az Egyesült Királyságban a kétezres évek első évtizedének legnagyobb példányszámban eladott bestsellere lett az ismeretterjesztő műfajban. S mivel most magyarul is megjelent, nemcsak a fiatalabb korosztálynak, hanem mindenkinek ajánlható, aki szeretné megérteni világunk működését.
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története. Ford.: Erdeős Zsuzsanna. Akkord Kiadó, 2020. 5990 Ft.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/5. számában jelent meg január 29-én.
