Elkeseredett utcai harcokra készülnek az ukránok Herszonért, ahogy egyre közelebb kerülnek a városhoz, miközben az orosz erőket egyre jobban visszaszorították – írja a The Guardian, amely emlékeztet arra, hogy az oroszok által felállított helyi hatóságok arra bíztatják a lakosságot, hogy meneküljenek a Dnyeper folyó keleti oldalára. Ugyanakkor Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint egyelőre semmi jele annak, hogy az orosz erők a város elhagyására készülnének, inkább feltöltik és megerősítik a csapataikat. Ezért Aresztovics arra számít, hogy súlyos harcok lesznek Herszonért.
Ami a Herszon megyei hadieseményeket illeti, ezek alapján leginkább az látszik, hogy az oroszok egyáltalán nem készülnek a Dnyepertől nyugatra fekvő területek feladására. A legsúlyosabb harcok Herszon megyében most az Andrijivka-Dudcsani-Beriszlav háromszögben zajlanak, ahol az oroszok már több mint egy hete tartják a frontot. Ukrán források azonban arról számoltak be a CNN-nek, hogy az orosz haderő a Dnyeper keleti partja mentén védelmi állásokat készít elő, emellett több kis utat is szándékosan szabadon hagynak, lehetőséget biztosítva egy esetleges visszavonuláshoz. Az amerikai hírcsatorna megszólaltatott egy lakost is Herszonban, aki szerint Oroszország már megkezdte a közigazgatási szerveinek kivonását a városból, sok lakos pedig már az ukrán felszabadulást várja. A nyilatkozó helyi lakos szerint a város egyelőre nyugodt, ám nagyon kevés ember van az utcákon.
De miért is forrósodott most annyira fel a helyzet Herszon megyében?
A szakértők által a leggyakrabban hangoztatott nézet szerint azért vált most intenzívebbé a háború, mert a két fél még az őszi esőzések előtt próbál kiharcolni magának kedvezőbb pozíciót a fronton. Ismeretes: az őszi hónapok Ukrajna egyes részeit valóságos sártengerré változtatják, ami rendkívül megnehezíti a nehézfegyverzet mozgatását a terepen. Az álláspont képviselői úgy látják, az esőzésekkel több hónapra is befagyhat az ukrajnai háború, de a téli hónapok sem kedveznek különösebben a területszerző akcióknak, ha nem fagy meg teljesen a föld. Ők azt várják, hogy a háború tavasszal válhat újra intenzívvé, és minden eddiginél hevesebb konfliktus várható, hiszen addigra még több fegyver és képzett tartalékos kerülhet a frontra. Mások viszont egyáltalán nem számítanak a háború befagyására, szerintük a konfliktusban novembertől a rakéták és támadó drónok veszik át a főszerepet. De olyan nézet is akad, ami szerint éppen most, Szergej Szurovikin főparancsnoki kinevezése után válhat igazán pusztítóvá a háború, mert „Armageddon tábornokot” egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik a katonákkal és a civilekkel a fronton, mindent a győzelemnek rendel alá.
Hogy befagyhat-e a konfliktus télre, azt persze nagyban befolyásolja az is, hogy elegendő a fegyverutánpótlás érkezik-e Ukrajnába. Az eddigiek alapján ugyanis Kijev akkor tudott jelentős sikereket elérni a fronton, amikor nagyobb nyugati fegyverszállítmányok érkeztek az országba. A jelek szerint a kezdeti nehézségeket mostanra leküzdötték a nyugati országok, így az ukrán hadsereg várhatóan nem fog szükséget szenvedni fegyverekből. Emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a harkivi vereség után az orosz hadseregen különösen nagy a bizonyítási kényszer. Végül pedig az sem mellékes, hogy a jelen pillanatban egyik fél sem érdekelt a fegyverszünetben, inkább a terepen akarják elérni céljaikat.
Így a legtöbben arra számítanak, hogy az elkövetkező hónapokban ugyan kevésbé lesznek mozgásban a frontvonalak, mégis heves összecsapások várhatók Herszon megyében és a Donyec-medencében, de a városok elleni rakéta- és dróntámadások is folytatódhatnak. Annál is inkább, mert az energetikai infrastruktúra elleni támadások télen válnak igazán fájdalmassá az ukrán lakosság számára.
