Bár a francia belügyminiszter szerint csillapodtak a kedélyek, és az elmúlt éjszaka már nem voltak nagyobb összetűzések Franciaországban, egyelőre senki nem számít a zavargások végére. Maga Gérald Darmanin sem, aki azért már visszafogottabb, mint múlt pénteken, amikor egyenesen a buszok és vonatok megállítását rendelte el. A célja ezzel az volt, hogy korlátozza a közlekedési infrastruktúrát is célzó zavargások terjedését. Előtte három éjszakán át tartottak a pusztító tüntetések, amelyek egy szabálytalanul közlekedő algériai fiatal lelövését követően törtek ki. Emmanuel Macron reakciójában elítélte a rendőrségi rasszizmust, ahogy a zavargásokat egyaránt.
Az egyik legsúlyosabb eset Haÿ-les-Roses polgármesteréhez, Vincent Jeanbrunhöz kötődött, miután tüntetők betörtek az otthonába, és rátámadtak a feleségére. A politikus gyilkossági kísérletnek nevezte a történteket. Elisabeth Borne miniszterelnök is felhívta Vincent Jeanbrunt a történteket követően, és a korábbi jobboldali államfő, Nicolas Sarkozy is együttérzését fejezte ki. A créteili ügyészség merényletkísérlet miatt indított nyomozást. Jeanbrun a TF1-nek arról beszélt, hogy nem fogja feladni, mert ha engednek a félelemnek, azzal a másik oldal nyer. A politikai elit egyként döbbent meg a történtek miatt, sokan siettek elítélni a polgármester otthonának feldúlását. Egy választott tisztségviselő elmondása szerint majdhogynem a teljes kormány felvette a kapcsolatot Jeanbrunnel.
Akadtak még bőven súlyos incidensek, köztük épületek felgyújtásával, üzletek kifosztásával, buszok és villamosok megtámadásával. Tizennyolc autóbusz égett le a Seine-et-Marne-i Provinsban, az Ile-de-France Mobilités összesen nagyjából harminc jármű megsemmisüléséről számolt be. Ezt követően pénteken inkább több helyen leállították a tömegközlekedést, Marseille-ben este hét után a metró sem járt. Bordeaux-ban, Grenoble-ban vagy Pauban pedig a busz- és villamosközlekedés is leállt este kilencet követően. Több szakszervezeti szövetség elítélte ezeket a döntéseket, társadalmilag méltánytalannak nevezve a leállítást.
Közben tovább folyik a nyomozás az algériai fiatal ügyében, az elkövető rendőrt gyilkossággal vádolják. Az országos rendőr-főfelügyelőség (IGPN) a Le Figaro szerint kihallgatott egy tizenhét éves fiatalembert, aki szintén ott ült a szóban forgó Mercedesben, a lövöldözés idején pedig elmenekült a helyszínről. A szemtanúként fontos férfi korábban szintén szembekerült az igazságszolgáltatással, a történtek idején pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, ezért rövid időre le is tartóztatták őt. A fiatal annak a sárga Mercedesnek az elején ült, amelyet a lelőtt Nahel nagy sebességgel vezetett Nanterre utcáin. A rendőrök egy ideje üldözték a több közlekedési kihágást is vétő férfit, akit végül a fegyvereik felmutatásával igyekeztek rávenni, hogy ne hajtson tovább, de ő mégis így tett. A 38 éves rendőr önvédelemre hivatkozott, de a Nanterre-i ügyészség szerint nem teljesültek a fegyverhasználat törvényes feltételei.
A helyzetet többféleképpen is értelmezték, leginkább a rendőri rasszizmus, illetve általában is a (sokadik generációs) bevándorlókhoz való hozzáállás van a vita középpontjában. Baloldali értékelések szerint a hatóságok továbbra is előítéletesen állnak a kisebbségek tagjaihoz. A témával több fontos francia alkotás is foglalkozott az elmúlt években, érdemes kiemelni a 2019-es, Ladj Ly rendezte Nyomorultakat. Mások viszont inkább a baloldalt hibáztatják a megengedő hozzáállásukért, illetve azért, hogy nem vallják be, mennyi problémával jár a bevándorlás, illetve a kulturális különbségek erősödése. Erről beszélt a Le Figarónak Georges Bensoussan történész, aki szerint a helyzetért a „kulturális baloldal” által táplált tagadás a felelős. Szerinte egy félreértelmezett rasszizmusellenesség évekig akadályozta, hogy megnevezzék a valóságot. „Hogyan ne érintene meg egy 17 éves tinédzser halála? De mióta az érzelmek jelentik a politikát? Egy sokkoló kép olyan kollektív érzelmeket kelt, amelyek nem sokat mondanak arról, mi az igaz, mi az igazságos” – fejtegette.
A választott tisztségviselők elleni erőszakot időközben elítélte az Európa Tanács is. A kongresszusi elnök, Lendeer Verbeek emlékeztetett rá, hogy több mint százötven városháza és önkormányzati épület, valamint számos iskola és kulturális központ sérült meg, megfosztva a polgárokat a közszolgáltatások normális működésétől.
Gérald Darmanin belügyminiszter kijelentette, a rendőrség hasonlóképp működik tovább, mint eddig, és nem hagyják, hogy csapást mérjenek a köztársaságra. Leszögezte azt is, természetesen nem keveri össze a munkásnegyedekben élők túlnyomó többségét a zavargókkal.
A párizsi városháza ugyan aggodalommal figyeli a történteket, de nem tart attól, hogy a zavargások milyen hatással fognak járni a 2024-es olimpia előkészületeire. Fontos a hivatal szerint látni, hogy még egy évre vagyunk az eseménytől.
