Külföld

Harminc évvel ezelőtt, 1994 áprilisa és júliusa között a ruandai hutuk népirtást követtek el a tuszi kisebbség (illetve a mérsékelt hutuk) ellen. A külvilág késve reagált a borzalmakra, azóta azonban a ruandai népirtás a világ legrészletesebben, szinte valós időben tanulmányozott genocídiuma lett.

A Biden-kormányzat el próbálja lehetetleníteni a szénerőművek üzemelését, de a korábbi hasonló tervek a fosszilis lobbi és a republikánusok együttes ellentámadása miatt kudarcba fulladtak.

A prágai bársonyos forradalom, az 1989-es temesvári felkelés, a balti élőlánc, valamint a második világháboró túlélői emlékeznek arra, hogy a szabadság és a demokrácia nincs ingyen.

Újra a finnjeim után indulok, válogathatok, merre is... Végül Tuula Koponen és Pentti (Pena) Väistö biztatására – Görögországba indulok.

Cseh Katalin és Molnár Csaba is kritikával élt, az egyik téma a jogállamisági eljárás.

Ha Izrael és Irán konfliktusa látszólag most el is simult, a két ország erőpróbája még nem ért véget.

Lezárult az Európai Parlamentben az ötéves jogalkotási ciklus, ebben az összetételben már nem találkoznak a képviselők. Kiderült: a legfontosabb ügyben az EP tehetetlen.

A szövetség felemelkedésében nagy szerepet játszott nyugatiak és szovjetek egymástól való kölcsönös rettegése.

Az ukrán katonai mozgósítás segítése érdekében.

Cseh Katalin szerint Putyin befolyásolási kísérletéről van szó és az UEFA elnökénél szeretné elérni, hogy ezt megakadályozza.

A republikánus elnökjelölt alig várja, hogy ismét szorosan együttműködjön a magyar miniszterelnökkel.

Az ukránok már be is vetették a fegyvereket.

A mostani állásfoglalást az teszi igazán aktuálissá, hogy a szuverenitásvédelmi törvényről is szó van benne.

A gyorsforgalmi utak koncesszióba adása is kiverte a biztosítékot Brüsszelben.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségű vezetője azt mondta: „Több mint hat hónapnyi kemény munka és számos fordulat után Amerika üzenetet küld az egész világnak: nem fordítunk hátat”.