Vörös vonal – így hívja a diplomáciai és katonai szakirodalom azt a határt, ahonnan nincs visszatérés, illetve amelyet átlépve a biztonság már nem garantálható. A fogalmat – amit korábban elsősorban a diplomáciai nyelvezetben használtak – az ukrajnai háborúban új jelentéssel gazdagította az orosz vezetés. A vörös vonalak emlegetése innentől a „különleges katonai művelet”, vagyis az Ukrajna elleni invázió igazolására szolgált és szolgál a mai napig. De a Kreml a vörös vonalakat sokszor az orosz érdekek megsértésére is használja, amelynek ugyanúgy része az Oroszország elleni szankciók alkalmazása, mint a külföldi orosz vagyonok befagyasztása. Így aztán az elmúlt években a vörös vonal fogalma az orosz vezetés retorikájának egyik leggyakrabban használt eszköze lett, nem egyszer blöffként, melyeknek a célja az Ukrajnának szánt erőforrások szállításának lassítása – arra késztetve a Nyugatot, hogy mérlegelje a lehetőségeit és késleltesse a cselekvését.
A vörös vonalak emlegetése azonban nem csak az ellenérdekelt felekhez szól, hanem a hazai közönségnek, sőt egyre inkább annak. Ám a háborúban mégis több olyan vörös vonal akadt, amelyeket a nyugati katonai szakértők is komolyan gondoltak. Ukrajna azonban ezeket mégis átlépte, nem kis kockázatot vállalva, hogy ezzel tovább eszkalálódik a háború. Lássuk, melyek voltak eddig a legfontosabb vörös vonalak!
1. Nyugati fegyverek Ukrajnának. Amikor 2021 decemberében Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a nyugati fegyverek vagy katonák Ukrajnába való telepítése a vörös vonal átlépése lenne Oroszország számára, azonnal hozzátette, hogy Moszkva erre erőteljes választ adna, amibe beletartozik az Európára irányuló orosz rakéták mozgósítása is. Mégis, a 2022 februári orosz invázió első napjaiban a nyugati országok és Ukrajna azonnal átlépték ezt a vörös vonalat. Számos nyugati ország fegyvereket szállított Ukrajnának, ráadásul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök további igényeket jelentett be nyugati szövetségeseinek. Ezt a vörös vonalat persze az orosz vezetés azóta többször kijelölte, de ennek semmi olyan következménye nem lett, ami az eredeti fenyegetésben állt.
2. MiG-29 vadászgépek. Az oroszok már 2022 márciusában jelezték, hogy vörös vonalként értelmezik a MiG-29-es vadászgépek Ukrajnának való szállítását, ami egyáltalán nem akadályozta meg az ukránokat abban, hogy ilyen eszközöket kérjenek az agresszor elleni harchoz. Így aztán a szlovák kormány azonnal átadott Ukrajnának ezekből a gépeiből, majd április elején a lengyelek is megerősítették, hogy leszállították az igényelt vadászgépeket. Ez az eset megmutatta, hogy Moszkva vörös vonalai korántsem olyan szigorúak, mint azt korábban gondolták, így aztán Kijev egyre merészebb igényeket fogalmazott meg a nyugati szövetségeseinek.
3. Patriot légvédelmi rendszer. Az orosz vezetés természetesen már a háború előtt tisztában volt azzal, hogy a Patriot rakétarendszer kitűnően vizsgázott a világ számos pontján, amely így hatékony ellenszere lehet az orosz rakétáknak. 2022 novemberében ezért Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök óva intette a NATO-t, hogy ilyen eszközzel lássa el Ukrajnát. Mégis, a következő év áprilisában már meg is érkeztek ezek a közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták Ukrajnába, amelyek a mai napig védik az ukrán területeket az orosz rakétáktól.
4. F-16-osok. „Óriási kockázat” – így nevezte a Kreml azt tervet, ami szerint Ukrajnának F-16-osokat szállítsanak a nyugati országok, hogy hatékonyabban védjék az ukrán légteret, illetve hogy ilyen eszközöket vessenek be orosz célpontok ellen. Ezt a fenyegetést igen sok katonai szakértő is komolyan vette, így több alkalommal a háború eszkalációjára figyelmeztettek. Ám mikor idén júliusban Ukrajna megkapta a várva várt F-16-osokat, eltűntek ezek a hangok. Sőt, az „óriási kockázatot" olyannyira nem vette komolyan a Nyugat, hogy azóta több ország jelezte, hogy küldeni fog Ukrajnának ebből a vadászgépből.
5. ATACMS-rakéták Oroszország területének támadására. A kijevi vezetés több alkalommal jelezte, hogy igazi fordulatot azzal tudna elérni az ukrán hadsereg, ha a mélyen orosz területeken fekvő katonai célpontokat is támadhatná, ezt azonban még Washington is túlzásnak tartotta. Az oroszok 2023 szeptemberében jelölték ki ezt a vörös vonalat, azonban egy év múlva ezt is átlépte Ukrajna és a Nyugat. November közepén Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy csapásokat mérhessen az Egyesült Államoktól kapott ATACMS nevű rakétarendszerrel orosz területek ellen. Az ukránok nem vártak sokáig: néhány napja lecsaptak ezzel a fegyverrel a Brjanszk régióban található Karacsov közelében lévő katonai létesítmény ellen. A jelentések szerint a célpont megsemmisült – ahogy az oroszoknak ez a vörös vonala is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában viszont arról beszélt, hogy szerinte sokkal komolyabban kell vennia Kreml fenyegetőzéseit, erről ITT olvashatnak.
