Az Ipsos nemzetközi mérése alapján a vizsgált 36 ország lakosságának fele (56 százalék) rossz évként jellemzi 2022-t saját maga és családja, háromnegyede (73 százalék) pedig az országa szemszögéből. Bár az előbbi kérdés esetében 36-ból 32, az utóbbinál pedig 28 országban vannak többségben a pesszimista polgárok, a honfitársaink Európa- és világszinten is a leginkább borúlátó nemzetek közé tartoznak – derül ki a közvéleménykutató társaság lapunkhoz eljuttatott közleményéből.
A magyarok legfőbb gondját a fizetéseknél nagyobb mértékben emelkedő árak jelentik, 86 százalék tart e jelenségtől (szemben a szintén nem alacsony 79 százalékos globális átlaggal). Ez 9 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti méréshez képest. A világ nagy tőzsdéinek összeomlásától azonban a legkevésbé a magyar lakosság fél (33 százalék, szemben a globális 50 százalékkal).
A kutatás szerint a pesszimizmus az élet minden területére kihat. A globális közvélemény szerint a világot fenyegető veszélyek közül szinte mindegyiknek megnőtt az esélye egy év alatt. Enyhe relatív többségbe kerültek, akik szerint atomfegyverek használatára kerülhet sor 2023-ban (14 százalékpontos növekedés), de egy aszteroida becsapódására vagy a földönkívüliek látogatására is növekvő esélyt látnak a világ polgárai (6 és 4 százalékpont növekedés).
Örömteli hír, hogy a magyarok hisznek legkevésbé az efféle csodákban. Velünk szemben Malajzia, India és Indonézia mutat affinitást az összeesküvéselméletekre. Az utóbbi országok lakosságának mintegy fele tartja valószínűnek a kozmikus becsapódást, az alien-ek eljövetelét vagy például azt, hogy a Skynet-hez hasonló mesterséges intelligencia átveszi az irányítást az emberiség felett az újévben.
A világ lakosságának harmada (34 százaléka), a magyarok hetede (14 százaléka) hiszi, hogy az emberek egyre elfogadóbbak, toleránsak lesznek egymással, ami szintén növekedés 2021-hez képest (plusz 6 és plusz 4 százalékpont). A magyarok 55 százaléka tesz újévi fogadalmakat, és 69 százaléka hisz egy jobb újévben.
