Kreml: júniusban lehet Putyin és Biden csúcstalálkozója

Kreml: júniusban lehet Putyin és Biden csúcstalálkozója

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz az amerikai kezdeményezésű, videokapcsolaton keresztül zajló nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón Moszkvában 2021. április 22-én. A kijezőn Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Júniusban tarthatják meg Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozóját, de erről még nem született meg a végső döntés – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán vasárnap bemutatott nyilatkozatában. Az MTI által is idézett Usakov közölte: az amerikai fél jelezte, hogy kész a találkozóra, de az előkészítés „munkaszinten” még nem kezdődött meg. Mint mondta, a csúcsról meghozandó végső döntés még „sok tényezőtől függ”. Az orosz tanácsadó megemlítette, hogy több lehetséges júniusi dátum is felmerült, de konkrétumokat nem közölt.

Biden és Putyin még április 13-án beszélt telefonon egymással. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az amerikai elnök ekkor javasolta orosz hivatali partnerének, hogy találkozzanak egy harmadik országban Európában a következő hónapokban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy Moszkva pozitívan reagált Washington csúcstalálkozó-javaslatára. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy Oroszország kész az ellenlépésekre, ha az Egyesült Államok további barátságtalan intézkedéseket foganatosítana ellene.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója ugyanitt arról nyilatkozott: vizsgálat indult annak tisztázására, hogy részese volt-e az Egyesült Államok az Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ellen tervezett katonai puccskísérlethez. A nyomozás a belrausz Állambiztonsági Bizottság (KGB) által elindított büntetőeljárás keretei között folyik.

Lukasenka még múlt szombaton jelentette be, hogy Grigorij Kosztuszev, az ellenzéki Belarusz Népi Front vezetője, Aljakszandr Feduta politológus és Jurij Zenkovics amerikai állampolgársággal is rendelkező ügyvéd merényletet tervezett ellene és a fiai ellen. Az Európa utolsó diktátoraként is számon tartott belarusz vezető az Egyesült Államok vezetését vádolta meg az államcsíny kezdeményezésével, az amerikai szakszolgálatokat pedig a szervezéssel.

Marija Zaharova külügyi szóvivő szintén a Rosszija 1 csatornán közben arról beszélt, hogy Oroszország elkezdte összeállítani azoknak a vele szemben barátságtalan országoknak a listáját, amelyeknek tilos lesz orosz alkalmazottakat felvenni a diplomáciai képviseleteikre. Közölte, hogy az Egyesült Államok ezen országok között szerepel.

Kiélezte az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültséget, hogy Biden egy március 17-én adásba adott tévéinterjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkva szerinte beavatkozott az amerikai elnökválasztásba és „megfizeti ennek az árát”. Ezt követően Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet hazahívták konzultációra.

Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amire Moszkva pénteken hasonlóképpen válaszolt. Az egymással szemben akkor alkalmazott retorziók között már szerepelt beosztott diplomaták kiutasítása is, és John Sullivan amerikai nagykövetnek azt tanácsolták Moszkvában, hogy ő is utazzon haza konzultációra.