A hét első napjaiban ismét megdőlt a Földközi-tenger felszíni hőmérsékletének rekordja. Hétfőn 28,71 Celsius-fokot mértek, ami magasabb, mint a korábbi, 2003-ban felállított 28,25 Celsius-fokos csúcs. A magasabb vízhőmérséklet káros hatását leginkább a tengeri élővilág szenvedi el, akárcsak a 2015 és 2019 közötti hőhullámok idején, amikor 50 faj, köztük puhatestűek és korallok pusztultak el tömegével – adta híerül a Euronews.
A tenger felmelegedésének hatása az őszi és téli hónapokban is érezhető lesz, amikor a Földközi-tenger leadja a jelenleg visszatartott hőt, és ezzel felerősítheti a viharokat. A tenger által felszabaduló példátlan hő nemcsak Dél-Európában, hanem a kontinens nagy részén is heves esőzéseket válthat ki, mivel a Földközi-tenger Európa nagy része számára hő- és nedvességforrásként működik. Az idei nyár Európa-szerte különösen sok időjárási szélsőséget tartogat, az intenzív erdőtüzektől és hőhullámoktól kezdve az áradásokig és a szokatlanul heves jégverésekig. A nemrégiben Észak-Olaszországban és a Balkánon történt viharokban legalább 110 ember sérült meg, amikor teniszlabda nagyságú jég zúdult a városokra.
Közben Dél-Olaszországban a hőmérséklet 46 Celsius-fok fölé emelkedett, egyes római kórházakban a sürgősségi osztályok terhelése 20-25 százalékkal nőtt egyik napról a másikra. Görögországban pedig több szigeten, köztük Korfun és Rodoszon is erdőtüzek pusztítanak, több ezer embert kényszerítve az otthonaik elhagyására. Spanyolországban, Zaragozában a villámárvizek okoztak pusztítást, miközben az ország más részeit, például Katalóniát és Andalúziát szárazság sújtja.
Mivel Észak-Európa hűvösebb éghajlata ellentétben áll a déli területekre jellemző, egyre növekvő hőséggel, valószínű, hogy a jövőben még szélsőségesebb időjárásra számíthatunk, különösen a kontinens déli részén, valamint a hűvös és forró légtömegek találkozásánál. Magyarország az utóbbi területen fekszik, ezért a Kárpát-medencében is előfordulhatnak viharok, ám a Földközi-tenger magas hőmérsékletéből nem következik az, hogy nálunk is égszakadás-földindulás várható ősszel. Közvetett hatása ugyanakkor lehet a rekordok megdőlésének. Gaál Áron meteorológus a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy jelenleg nagyrészt nyugati irányból érkeznek a légtömegek az országba, ezért mérsékelten meleg az idő, de ha délire fordulna az áramlás, akkor nálunk is hőség lenne, még ha nem is olyan mértékű, mint amilyen a Földközi-tenger medencéjében van. Azt is hozzátette, hogy az erdőtüzekkel járó szárazság és a hőség eddig sem volt szokatlan jelenség a mediterrán térségben. Idehaza is kaptunk már ebből ízelítőt tavaly nyáron, szerencsére ez a nyár ebből a szempontból egyelőre másképp alakul.
A meteorológus szerint a mi térségünk a hűvösebb északi, északnyugati, illetve a forró déli területek határán helyezkedik el, emiatt hidegebb és melegebb periódusok váltják egymást. A múlt héten még mediterrán-jellegű hőség volt az országban, ennek a hétnek az elejétől pedig hűvösebb levegő érkezett fölénk. A két légtömeg határán pedig heves időjárási jelenségek alakulhatnak ki. A meteorológusok a hét elején attól tartottak, hogy a lehűlést nálunk is pusztító viharok kísérik majd, ezek azonban elkerülték az országot, tőlünk délre és keletre vonultak el. A meleg tengerfelszín hatása ősszel egy, a mediterrán térségben keletkező ciklon esetén mutatkozhat meg: az ilyenkor keletkező légörvény erősebb lehet a szokványosnál, ezért hevesebb időjárási eseményeket okozhat a mediterrán vidékeken, és amennyiben hazánk időjárásába is beleszól, akkor nálunk is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő heves széllökésekkel kísért zivatarok – mondta.
