– December 8-án Angela Merkel távozik a német kancellári hivatalból. A közép-európaiak életének egy darabja is vele távozik – írta Orbán Viktor Szamizdat 14. című, a miniszterelnöki honlapon hétfőn megjelent írásában.
A kormányfő úgy fogalmazott: „Mi még értettük őt, ő még értett bennünket. Szovjet megszállás, kommunista diktatúra, ellenállás és népmozgalmak 1988-89-ben, győzelem, szabadság, újraegyesítés és a csúcskancellár, Helmut Kohl, az új államalapító” – tette hozzá a miniszterelnök, megjegyezve, magyar miniszterelnökként 1998-ban néhány hónapig együtt szolgálhatott Helmut Kohl kancellárral, aki „atyai jó barátja, keresztény testvére és hűséges patrónusa volt a közép-európai népeknek”.
Orbán Viktor jelezte: Merkellel évekig „együtt ették” az ellenzék sovány kenyerét is. – Majd először ő, aztán öt évvel később mi tértünk vissza a kormányrúdhoz. Együtt csináltuk végig 2010-ben a pénzügyi válságkezelést, harcostársak voltunk az Európai Unió egyben tartásáért folyó küzdelemben, és együtt néztük tehetetlenül és eszköztelenül az Európa számára tragikus orosz-ukrán háború kitörését. A lojális és fegyelmezett németek, a lázadó és szertelen magyarok egy közös célért, egy Európáért, amelyben minden nemzet otthon érezheti magát – emlékezett a kormányfő.
Orbán Viktor hozzátette: ezt követően jött „a szakadás vagy inkább törés, nyílt törés” 2015-ben, „a migrációs invázió”. A kormányfő ezt olyan sérülésként jellemezte, ami „után már nem lesz olyan a sportoló mozgása, mint amilyen volt”, „rehabilitál, erőlködik, küzd, de inkább csak becsületből, tudja, s egy idő után beismeri, a régi formáját már nem tudja visszanyerni”.
A kormányfő úgy folytatta: a migrációs krízis önmagában is komoly próbatétel volt, de „Rubiconná azért vált, mert felfedte a közöttünk lévő mély filozófiai, politikai és érzelmi különbségeket a nemzetről, a szabadságról és Németország szerepéről”. – Kiderült, hogy a magyaroknak és más közép-európaiaknak a haza immanens, a nemzet origó, hazaszeretet nélkül nincs egészséges érzelmi élet. Kiderült, hogy a németek az európai civilizáció másik ösvényén haladnak, valamiféle posztkeresztény és posztnemzeti állapot felé – sorolta. Orbán Viktor szerint mi, magyarok megértettük, hogy a németek „ezt nem problémának, nem bajnak, nem orvosolandó civilizációs betegségnek, hanem természetes, sőt kívánatos, mi több erkölcsileg magasabb rendű állapotnak tartják”.
– Az európai egység szövete felfeslett, már nem volt megállás. Migráció, gender, föderalizált Európai Unió, Európa elnémetesítése. Az európai együttműködés helyreállítása emberfeletti erőfeszítéseket igényel majd a posztmerkeli korszakban – jegyezte meg. A miniszterelnök írásában felteszi a kérdést, vajon Angela Merkel nyitotta-e ki az ajtót a bajok előtt vagy ellenkezőleg, „ő inkább megtámasztani próbálta, de a baloldali nyomás őt is félretolta”. – Ma még nem tudjuk a választ erre a kérdésre. Látva az új, baloldali német kormány bevándorláspárti, genderbarát, föderalista, német Európát megcélzó programját, a Merkel-titok mindkét megfejtése lehetséges. Majd az idő. Az idő választ ad. Egykori harcostársként csak azt fájlalom, hogy az életút és a 16 évnyi kancellárság sem adta meg, még nekünk, kollégáknak sem adta meg a választ. Egy dolog biztos, a kétértelműség, a lopakodó politika és a sodródás korszaka Merkellel befejeződött. Új, nyílt sisakos idők jönnek – áll az Orbán Viktor jegyezte Szamizdat 14.-ben.
(MTI)
