Óriási emberi mulasztások vezettek a líbiai tragédiához

Egyre több részletre derül fény a líbiai áradásokkal kapcsolatban, amelyek rámutatnak, hogy ha megelőzni nem is, de jelentősen csökkenteni tudták volna az áldozatok számát a líbiai hatóságok, ha fegyelmezettebben álltak volna azokhoz az infrastrukturális problémákhoz, amelyekre a szakértők már évek óta figyelmeztettek. A probléma hátterében azonban világosan felsejlik a mély politikai megosztottság, ami mostanta élhetetlenné tette az észak-afrikai országot.

Ami a Derna feletti hegyekben lévő két gátat illeti, ezeket még a hetvenes években építették jugoszláv állami cégek, ugyanis ebben az időszakban a szocialista Jugoszlávia kitűnő kapcsolatokat ápolt az 1969-ben hatalomra került Moammer Kadhafi ezredessel. Habár a gátak a kor színvonalán épültek, a karbantartásukat az elmúlt évtizedekben teljesen elhanyagolták. Erre már egy, a múlt évben kiadott jelentés is figyelmeztetett, ami pontosan megjósolta, hogy ha az 1959-es árvíz megismétlődne, az a két gát egyikét elsodorhatja, ami tragédiához vezetne Dernában. A líbiai vezetés azonban mit sem törődött az efféle aggodalmakkal, ugyanis ez idő alatt egészen más problémákkal volt elfoglalva.

Nevezetesen a hatalomért folytatott harccal, ugyanis Líbiának jelenleg két kormánya is van, amelyek egymással rivalizálnak. Miután a NATO által támogatott arab tavasz 2011-ben megdöntötte Kadhafi uralmát, 2014-ben egy újabb polgárháború kezdődött a szerencsétlen sorsú afrikai országban (ez volt. az úgynevezett második líbiai polgárháború), ami csak 2020-ban ért véget. A líbiai válság azonban ezzel nem zárult le, ugyanis az egységkormány megalakítására tett kísérletek kudarcot vallottak. Ehelyett mostanra két rivális kormány működik a nyugati Tripoliban és a keleti Tobrukban. Noha a nemzetközi közösség a Tripoliban székelő kormányt ismerte el legitimnek, ez mit sem változtatott a helyzeten, így ez a kormány továbbra sem gyakorol semmiféle ellenőrzést a keleti területek felett. Így aztán cseppet sem meglepő, hogy a Tripoli kormány alig költött valamit az itteni infrastruktúrára. A politikai ellentétek – és a Líbia mögött hagyott két polgárháború – miatt természetesen az egészségügy is az összeomlás szélére került, ami most rendkívül megnehezíti a helyzetet.

De a mentési munkákat is hátráltatja a két kormány közötti ellentét. Erre utalt a héten az ENSZ Meteorológiai Világszervezete is, amely úgy látja, hogy az országban uralkodó politikai instabilitás a felelős a rengeteg halottért. Petteri Taalas, az intézmény vezetője szerint a halálesetek ilyen magas száma elkerülhető lett volna, ha nem két, egymással rivalizáló kormány működne az országban, ami így jelentősen megnehezítette a katasztrófára való gyors, összehangolt reakciót és a szakszerű óvintézkedéseket.

Amikor már látható volt a baj, a hatóságok akkor sem voltak a helyzet magaslatán. Emlékezetes: a Daniel vihar Líbia előtt már Görögországban, Törökországban és Bulgáriában is pusztított, és jól látható volt a meteorológiai térképeken, hogy a vihar dél felé halad. Mindennek ellenére a város lakóit nem evakuálták, pedig a heves esőzések miatt a gátak nyomás alatt álltak, és még bírták a terhelést. Mint utóbb kiderült, a Dernában még evakuációs terv sem volt az ilyen helyzetek kezelésére. A helyzetet azonban az tette igazán tragikussá, hogy a helyi irányítás éjszakára még kijárási tilalmat is elrendelt a városban. Végül aztán a gátszakadáskor már idejük sem volt az embereknek elmenekülni a városból, amelyre óriási erővel zúdult rá az árvíz. És hogy a helyzet még ennél is reménytelenebb legyen, a rendezetlen viszonyok miatt még a mentőalakulatok is csak lassan jutottak el a tragédia helyszínére, ami csak tovább növelte a halottak számát.

A rengeteg mulasztás miatt mostanra a líbiai hatóságok is kénytelenek voltak beismerni, hogy hibáztak. A hivatalos szervek részéről így már elhangzott, hogy nem tanulmányozták megfelelően az időjárási viszonyokat, de a tengervíz szintjét és a csapadékot sem ellenőrizték. Az persze más kérdés, hogy politikai következményei is lesznek-e a mulasztásoknak, vagy mindenki a másikra fog mutogatni a tragédia után.