Egyre több diák használja a snüsszt, akár a tanórák alatt is

Snüsszöznek a gyerekek. Egyre többen, már az általános iskolások is. Amit még egy jó szemű tanár sem biztos, hogy észrevesz.

Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövete – a dohány elterjesztője – álmában sem gondolta volna, mit jelent majd a dohány az emberiségnek. Önmaga sosem dohányzott, de a növény európai meghonosításával máig is viharokat kavaró folyamatot indított el – olvasható a Dohánymúzeum honlapján. A dohányzás egyik módja a megperzselt, félig összeégett pipadohány, a bagó rágása. A bagót hátsó fogukra nyomkodják, rágják, és nagyokat köpködnek tőle. Csak olyan társadalmi-foglalkozási csoportok körében terjedt el nagyobb mértékben, ahol tilos volt a nyílt láng használata, s ezért a dohányzás megszokott formái is; így a tengerjáró népek közt a hajósoknál, nálunk a huszárkatonák és a bányászok között. A magyar parasztok nagyobb számban sosem bagóztak. Ma már csupán néhány, szegényebb sorú idősebb ember, szenvedélyes dohányos él vele – írta 1964-ben Takács Lajos A dohánytermesztés Magyarországon című írásában.

A most divatos snüssz – egyszerűsítve – bagózás.

• Mi a snüssz egyetlen jó tulajdonsága?
• Mit mond róla Zacher Gábor?
• Mit okoz a gyerekeknél?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 5-én megjelent, 2023/18. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!