800 ezer ház sorsa pecsételődik meg

Piaci értéken nem térül meg, ezért nem érdemes a vályogházakat felújítani, így legfeljebb bontandó épületként szerepelnek Magyarország alig egy hete megjelent Hosszú távú épületfelújítási stratégiájában ezek az épületek. Ezzel mintegy 800 ezer ház sorsa pecsételődik meg, a 2050-ig szóló elképzelés szerint ugyanis a kormány nem támogatja azok renoválását. Az interneten böngészve azonban azt tapasztalhatja az ember, hogy a stratégia elképzeléseivel szemben egyre nagyobb az igény a vályogházakra.

Egy mai technológiákkal felhúzott téglaépület ugyanannyiba kerül, mint egy vályogház. Úgy, hogy a falak 8–10 százalékát teszik ki a költségeknek. Egy betonalap, márpedig a mai vályogházak alá mindig tesznek, többe kerül, mint a falazás, pedig az ki sem látszik a földből.

Az országban úgy 800 ezer vályogház lehet, Gáspár János az ország egyik legjobb vályogépítő mestere szerint talán még ennél is több, hiszen sokan egyszerűen nem tudják, hogy vályogházban laknak. Például mert a nagypapáék bevakolták „korszerű” anyagokkal a 80-as években. Azt a kérdést, hogy azok a vályogházak, amelyek alsó szigetelés nélkül épültek, mennyire menthetők, nehéz megválaszolni, mert kevesen értenek ehhez az építési módhoz. Vele beszélgettünk a lehetőségekről.

A teljes cikket a Magyar Hang július 23-án megjelent, 2021/30. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!