A Fidesz Bős–Nagymarosa

Dagad az akkugyárak botránya. Hetente újabb települések lakói értesülnek arról, hogy a kormány anélkül, hogy megkérdezte volna őket, földjüket, vizeiket, levegőjüket eladta, és rövidesen külföldi, többnyire kínai cégek építenek gyárat a szomszédságukban. Így válik belőlünk „akkumulátor-nagyhatalom” – ami körülbelül úgy hangzik, mintha a Fülöp-szigetek azzal kérkedne, hogy bérrabszolga-kibocsátó nagyhatalommá lett. A magyar gazdaságpolitikában jelenleg az akkubiznisz a fő csapásirány: csapásnak méretes, üzletnek siralmas, bölcs vezetőinknek azonban semmi jobb nem jutott az eszébe. Talán azt remélték, hogy ezzel egyszerre tehetnek szívességet európai és ázsiai üzletbarátaiknak – még egyszer és utoljára, ahogyan elnézem kétfelé szakadó világunkat.

Mióta Gerő Ernőék moszkvai utasításra a vas és az acél országát próbálták itt létrehozni, nem akadt ilyen hatalmas léptékű és ennyire életidegen iparfejlesztési terv. Mióta Kádárék, engedve a csehszlovák elvtársak sürgetésének, nekiláttak a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer kiépítésének, nem találunk arra példát, hogy ennyire szemléletes módon öntsék betonba, vasba egy politikai rendszer bűneit és hibáit. Nem kérdés, hogy az e-gépkocsikra való átálláshoz rengeteg akkumulátorra lesz szükség. A kérdés az, hogy ha egy országnak semmije sincs, ami a gyártáshoz kellene, annak mi haszna származik abból, hogy a kínai tőke kínai technológiával és alapanyagból, filippínó, ukrán, mongol, kínai vagy bármilyen vendégmunkásokkal kezd Magyarországon ilyen vállalkozásba? Amihez mi csak a területet adjuk, és gondoskodunk az irdatlan méretű vízigény kielégítéséről. A nélkülözhetetlen infrastruktúra természetesen az adófizetők pénzén épül. Az új iparág hatalmas energiaszükségletét pedig a Pakson orosz hitelből, orosz technológiával épülő atomerőmű hivatott fedezni. Mi ebben számunkra az üzlet?

• Hogyan kerül szembe egymással a társadalom és az állam érdeke?
• Miért nagy a veszélye, hogy hamarosna a hajunkra kenhetjük az egész akku-iparágat?
• Miért nem fordulhat vissza Orbán?
• Hogy lett a környezetvédelem honvédelem és hogy lehet a tiltakozásból egy új Duna-mozgalom?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 21-ig kapható 2024/11. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!