A gázai háború és a magyar politika

A gázai háború és a magyar politika

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõ sajtótájékoztatója Jeruzsálemben 2019. február 19-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs)

Vékony jégen táncol a Fidesz. Egyszerre mutatkozik Izrael és a zsidóság nagy barátjának, ugyanakkor fontos neki, hogy ne idegenítse el magától a szavazóinak radikálisabb, szélsőjobboldallal is kacérkodó részét, amely viszont már érintkezik az Izrael-ellenességgel, sőt az antiszemitizmussal. A mostani gázai háború idején a magyar kormány határozottan Izrael-párti álláspontot vett fel, mintha kétség nem férne hozzá, hol áll valójában. Csakhogy…

A magyarországi jobboldal/nemzeti oldal története részben összefonódott a zsidókérdéssel és az antiszemitizmussal a dualizmus és a Horthy-rendszer idején. A mintegy félmillió zsidó származású magyarországi ember deportálásáért, majd megöléséért súlyos felelősséget viselnek az akkori jobboldali/szélsőjobboldali pártok és a nyilasok, ezt a felelősséget az utánuk következő négy évtizeden át uralkodó szocializmus a magyar jobboldaliság egésze diszkreditálása érdekében erőteljesen hangsúlyozta is, csak a Kádár-rendszer vége felé jelentek meg árnyaltabb történészi munkák, amelyekből kiderült, hogy nem volt minden horthysta vérgőzös antiszemita. Ám a közvélekedés mégiscsak az volt, hogy a magyar jobboldal – amellett, hogy a munkásosztály és a parasztság elnyomója volt – katasztrófát okozott, vagyis az 1989–90-es rendszerváltozáskor a régi-új jobboldali pártok nehezített erkölcsi puttonnyal mentek a választási ringbe, ám a szocializmus akkori összeomlása a baloldaliságot is lejáratta – igaz, csak pár évre. Csurka István, Csoóri Sándor egyes írásai igazolták azokat a liberális-baloldali véleményformálókat, akik szerint az 1990-es évek jobboldala sem szakított eléggé őszintén elődjei káros hagyatékával. Amikor tehát a Fidesz az 1990-es évek közepén átment a jobbközépre, később a jobboldalra, akkor – akarva, akaratlanul – magára vállalta a magyar jobboldaliságnak a meglehetősen terhes örökségét is.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/44. számában találja. Vegye meg november 9-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!