Ennek a háborúnak is, pont úgy, mint az ezt megelőző összes többinek, egyszer vége lesz, és kezdődik egy másik élet. Nem én állítom ezt, csak ismételgetem néha, magamban, hátha elhiszem. Aki mondta, nem más, mint kedvenc földijeim egyike, Milován Sándor Nagyszőlősről. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tiszteletbeli elnöke – egykori ’56-os elítélt, a hetvenes–nyolcvanas évek kisebbségi-polgárjogi mozgalmainak fontos szereplője, a rendszerváltás utáni helyi közélet nem kevésbé fontos figurája – tavaly júniusban, a könyvhéten mondott ilyet, ahol válogatott írásaiból összerakott kötetét mutatták be az érdeklődőknek. Hogy mikor lesz vége, mármint ennek a háborúnak, arról nem beszélt, nem jós Milován Sándor, csak egy ember, túl a nyolcvanon, aki sok mindent látott és tapasztalt az elmúlt évtizedek alkalmából.
A másik élet, ami így szóba került, és ami elkezdődhet, ha a háborúnak harangoztak, az viszont érdekes így, miszerint maga a szókapcsolat is. Találó. Mert ami eddig volt, az – bizonyos értelemben – nincs többé. Kampec, kaput, pizgyec neki. Attól tartok, ezt még nem fogtuk fel. Úgyhogy szóltam most, később ne reklamáljon nálam senki.
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
