Az anyám olvasós hajlamai olvasóvá tettek ötéves koromtól engemet is, és volt sok-sok könyv, amelyeket konkrétan ő adott a kezembe. De volt olyan is, amivel hiába próbálkozott.
Gazda Albert
Erre a háborúra nincs mentség. Azok közt, akik érdekelnek engem, ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek. Plusz halottai.
Hol lenne vagy lehetne olyan hely, ahol minden szólam hallható, és megvan a vonzás, amelyhez tartozunk?
Volna mit ölelni a Római-parton éppúgy, mint a Lupa-sziget közeli ártéri erdőben vagy a pilisvörösvári bányatavaknál, ilyesmi helyeken szoktam sétálni napi szinten.
Beszél hozzám ez az ember, azt mondja, Gyulának hívják, és ez furcsa. Már nem az, hogy ez a neve, hanem hogy beszél, a magyar vonatokon nem szokás ismeretlenül, esetleg keleten.
Michaelék Drezdából érkeztek, és azt fejtegették: nem örülnek, hogy az NDK meg fog szűnni, mert a világ mindenhogyan reménytelen hely, és ha ezt a reménytelenséget minél teljesebb módon szeretnénk megélni és kiélvezni, akkor azt a kommunizmusban könnyebb, mint a kapitalizmusban.
Jenci legkedvencebb kedvence az Elmegyek című sláger volt, Ennek legalább volt valami értelme, minthogy konkrétan elmenőben voltunk. Meg hát azóta is már hányszor, így vagy úgy, és most megint.
Gondolom, vannak látványosabbak is szerte a világon, inkább vagy kevésbé egzotikus kontinenseken, nekem ez jutott, nem vagyok elégedetlen.
Baksa-Soós Jánosnak abszolút igaza volt. Ha negyven- vagy ötvenévesen – két-három évtizednyi kihagyás után – ismét színpadra áll, és énekel meg bohóckodik, az nem valami lett volna, hanem csak pótlék, nosztalgia, rombolás, semmi.
Rendben van-e tényleg, hogy ignorelistára tennék valakit, aki amúgy kiváló alkotásokat alkot, pusztán azért, mert megosztóan vagabundkodik a szabad véleménynyilvánítás ingoványos mezején?
Muszáj belmondóznom még egyet, ugyanis érdekes dolgok történtek. Találtam egy érdekes szöveget A profi magyarországi fogadtatásáról.
Kicsit Belmondo állt hozzánk közelebb. Nem volt annyira szép, hatékonyabbak voltak a pofonjai, végtelen eleganciával tartotta a Gauloises-t, és ritkábban halt meg a végén.