A magyar ellenzék esete a kínai egyetemmel

A magyar ellenzék esete a kínai egyetemmel

A Fudan Egyetem kampusa Sanghajban (Fotó: Shutterstock)

Nem könnyű megmondani, mi kell ma Magyarországon ahhoz, hogy valamiből komolyabb politikai ügy lehessen. Nincs az a botrány, amelybe vezető politikusok bele tudnának bukni, hacsak nincs valamilyen pikáns szexuális vonatkozása. A kormányzati járványkezelést szigorúan pártalapon ítéljük meg, miközben a koronavírus árnyékában minden további nélkül zajlik – a Válasz Online újságírója, Bódis András kifejezésével élve – a „perverz privatizáció”, vagyis az állami hatáskörök és vagyonelemek erőltetett ütemű kiszervezése. Ebben a közéleti klímában valószerűtlenül hangzik az a feltételezés, hogy egy nemzetközi felsőoktatási intézmény Magyarországra költözése képes lehet tartósan megragadni, sőt akár csak felkelteni a közvélemény figyelmét. Pedig a kínai Fudan Egyetem ügyében minden adott ahhoz, hogy nagy horderejű politikai kérdés válhasson belőle.

Először is ott van az ideológiai szál – és nem pusztán abban az értelemben, hogy nehéz úgy moszkvázni Brüsszelt, ha közben a Kínai Kommunista Párttal bizniszel az ember. Nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy az elkövetkező évek nemzetközi politikáját a két világhatalom, Amerika és Kína egymásnak feszülése fogja meghatározni. S bár egyáltalán nem magától értetődő, hogyan is kellene Európának, illetve az egyes uniós tagállamoknak ehhez a helyzethez viszonyulniuk, az teljesen nyilvánvaló, hogy az egyik fél felé tett egyoldalú gesztusoknak megvan a maguk veszélye. Márpedig a kínai befolyásszerzés zászlóshajójának Budapestre érkezése ilyen gesztusnak tekinthető, ráadásul a saját szövetségi rendszerünkkel szemben. Nem is beszélve arról, hogy az ezzel járó általános diplomáciai kockázatokon túl egy kiterjedt személyi állománnyal rendelkező kínai intézmény megjelenése esetünkben konkrét nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet.

A Fudan Egyetem ügyének három különböző vetülete is van, amelyeket az ellenzék különféleképpen játszhatna fel az arra nyitott választói rétegeknek – írja elemzésében Pápay György.,a ki szerint a Fidsz rég adott ilyen magas labdát az ellenzéki pártoknak

Hogy mi ez a három vetület, és hogyan használhatná fel az ellenzék, kiderül a Magyar Hang április 23-i 2021/17. számában megjelent teljes cikkből! Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!