Áldás vagy átok a part menti „kék” energia?

Ambiciózus tervnek szánták, ám évtizedek óta vita övezi az Európai Unióban (EU) a megújuló energiaforrások tengerpart menti kiaknázását. A kérdés az, hogy gazdaságilag megéri-e az egész, illetve az, hogy vajon a szélturbinák, valamint a például a hullámzásból vagy az árapályból áramot termelő egységek telepítése milyen hatással lehet a környezetre és a tengeri élővilágra.

Egy friss uniós vizsgálat közben újabb pofont adott a „kék” energia harcosainak. Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors, ECA) szerint még sokat kell tenni azért, hogy a tengeri megújuló energiaforrások gazdasági és környezeti szempontból is fenntarthatóvá váljanak. „A technológia ugyan kulcsfontosságú az EU zöld átállásában, de annak fejlesztése károsíthatja a tengeri környezetet. Miközben az EU stratégiája megpróbálja összeegyeztetni a »kék« energiát a biológiai sokféleséggel, az Európai Bizottság nem becsülte fel annak lehetséges környezeti hatásait, beleértve egyes tengeri fajok kiszorulását, a populációszerkezet változását, a táplálék elérhetőségét vagy a vándorlási szokásokat” – vélik az Európai Számvevőszék munkatársai. Összességében az ellenőrök attól tartanak, hogy az áramot termelő egységek káros hatással lehetnek a tengeri környezetre, mind a tengerszint alatt, mind a tengerszint felett.

• Mekkora a part menti létesítmények teljesítménye jelenleg? És mennyi lenne 2030-ra, majd 2050-re?
• Ki termeli a legtöbb áramot ezzel a technológiával?
• Mennyit fektetett a part menti megújuló energiatermelésbe az EU az elmúlt 15 évben?
• Mennyibe kerül 1kilowattnyi áram, ha azt szél-, atom- vagy vízerőművel, netán gázból vagy szénből állítják elő?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 29-én megjelent, 2023/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!