Böngésző

A gyorsvonat Bécsből indult, Záhonyig közlekedik, de a kiírás szerint közvetlenül csatlakozik a Kijevbe tartó járathoz. Az utasai között legalább annyi az ukrán, mint a magyar, de az arcokat elnézve és a beszélgetéseket hallva a jobbára Magyarországon áthaladó expressz közönsége nemzetközi. Minden hely foglalt, és az ülések közötti folyosón is állnak – a nyugatiak maszkban, a kelet-európaiak anélkül –, én pedig az ablakhoz préselődve bámulom a rég nem látott tájat.

Annyi mindent kell újratanulni az elmúlt két év után. Például azt, hogy az osztrák települések tényleg olyanok, mint azok a rajzok a kisfiam böngészőiben, ahol az utóbbi években kizárólagosan nézegethettem őket. Ezek azok a német kultúrkörből importált keménylapos könyvek, amelyek a világ katalógusát nyújtják a kisgyermeknek minden elképzelhető felosztás szerint. Legyen szó évszakokról – hiszen tavasszal, nyáron, ősszel vagy télen egészen más arcát mutatja a világ –; a kicsik által frekventált színhelyeket felsorakoztatva – legyen az az otthon, bölcsőde, óvoda, játszótér, kert, utca, főtér, piactér, repülőtér, vonatállomás –; az őket érintő problémakörök köré rendezve a tereket, személyeket és objektumokat – mint a bilizés, az óvodai beszoktatás, a nyaralás, az utazás vagy az étkezés kérdései.