
Miközben az Ukrajna elleni agresszió miatt az Egyesült Államok és Oroszország viszonya a hidegháború óta sohasem volt ennyire elhidegült, az amerikai atomenergiai cégek továbbra is milliárddolláros tételben vásárolnak dúsított uránt Oroszországtól. Az olcsó nukleáris fűtőanyag olyannyira pótolhatatlan, hogy nincs az a háborús szankció, kereskedelmi bojkott és atomfenyegetés, ami gátat vethetne az üzletnek. Ráadásul az orosz uránexport csak nőni fog, ahogy a klímaváltozás elszabadulása láttán az országokban teret hódítanak majd a nulla szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások (és ezekből továbbra is az atomenergia a leghatékonyabb).
Egykoron az Egyesült Államok volt a világ vezető urándúsító nagyhatalma. Ebből a pozícióból mára eljutottak odáig, hogy egyetlen amerikai tulajdonú cég sem dúsít uránt – sem a békés célú energetikai felhasználásra (az atomerőművek üzemanyagaként), sem a nukleáris fegyverek számára. Ehelyett az Amerika által felhasznált dúsított urán jelentős részét a Roszatomtól, vagyis az orosz állami atomenergetikai vállalattól veszik. Minthogy a Roszatom ezer szállal kötődik az orosz atomfegyver-arzenált fenntartó hadsereghez, a status quo kritikusai szerint az amerikai atomerőmű-üzemeltetők által a Roszatomnak fizetett évi nagyságrendileg egymilliárd dollár közvetett módon az Ukrajnát megtámadó katonaságot pénzeli.
• Miért Oroszországtól vesz uránt Amerika?
• Hogyan alakulhatott ki ez az áldatlan helyzet?
• Várható-e változás a közeljövőben?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 23-án megjelent, 2023/25. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!



