Egy isteni sör Sziléziából – a Radegast

Egy isteni sör Sziléziából – a Radegast

Radegast istenség

A Radegast sör isteni. Kétszeresen is az. Az italt népszerűsítő reklámszlogen – Život je hoŏký: Bohudík, azaz: Az élet keserű, hál’ istennek – csak halványan utal a Szilézia csehországi oldalán, Nošovicében főzött nedű nem e világi eredetére. A palackcímkék azonban azok számára is egyértelművé teszik – figyelem: képzavar következik –, hogy valami pogány istenség keze is benne van ebben az italban, akiknek a Radegast szóról eszükbe sem jutna a szláv mitológia. A nošovicei sört rejtő palackokon és pléhdobozokon ugyanis egy erősen kidolgozott felsőtestű, oroszlánpofát idéző ábrázatú férfialak látható, aki egy bika fejét hordja a sajátján kalap helyet, jobbjában meg egy kürtöt tart, amelyen egy madár üldögél. Ő a sör névadója, Radegast, akit éppen ilyennek kellett volna kitalálniuk a sörcímkedizájnereknek – már ha nem találták volna ki vagy másfél évezreddel ezelőtt a polábok, akiknek szláv Olimposzán ő volt az egyik főisten.

Hogy kik voltak a polábok? Egy szláv nyelvet beszélő népcsoport, amelynek tagjai a VI. században telepedtek le a mai Németország Mecklenburg régiójában, az Elba folyó mentén (tehát: po Labe). A Drezda és Berlin közötti Spreewald csodálatos vízi világában, ahol némely falvakat csak vízi úton lehet megközelíteni, arra figyelhet fel a vájt fülű utazó, hogy a helyiek a német mellett/helyett egy másik nyelvet is beszélnek, amely leginkább a szerb és a lengyel szerelemgyerekének tűnik. Nos, ez a szorb nyelv, amely a hajdani poláb világ hírmondójaként maradt ránk a németté asszimilálódott, egykor szláv többségű régióban.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!