Európa felkérte egy tangóra Latin-Amerikát

Kihasználva Oroszország meggyengülését és felismerve Kína terjeszkedését, az Európai Unió (EU) új lendületet akar adni a latin-amerikai és karibi országokkal fenntartott kapcsolatoknak. A CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége) tagjaival két napon keresztül tárgyalt az unió, hatvan ország legmagasabb szintű küldöttsége találkozott Brüsszelben.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője is elismerte, hogy az utóbbi időben az európaiak nem fordítottak kellő figyelmet a latin-amerikaiakra, most pedig reagálniuk kell, és figyelembe venni az új geopolitikai forgatókönyvet. Az utóbbi alatt az orosz–ukrán háborút és Kína erőteljes megjelenését kell érteni a térségben. Az EU magasan nyitott: egy 45 milliárd eurós csomagot ígért a tengerentúli partnereknek, amelyben konkrét beruházások, metróépítés, villamosítás, infrastrukturális fejlesztések szerepelnek 2027-ig.

A csúcstalálkozó záródokumentumának elfogadásakor derült ki, hogy a pénzügyi elkötelezettség nem oldott meg minden problémát. Egy ideig úgy tűnt, nem is lesz ilyen, de aztán jött a szavak csűrése és csavarása, így végül mégis lett elfogadott szöveg. A 41 pontos deklarációban megfogalmazottakkal végül mindenki egyetértett, kivéve az egyik pontot, amelyet Nicaragua utasított el a 60 kormány közül. Ez az egy pont az ukrajnai háború megítélésével volt kapcsolatos, és ez volt az a passzus, amelyen egyébként majdnem bukott az egész szöveg, és a végén jelentősen finomítani kellett a megfogalmazáson.

• Mi maradt ki a dokumentumból az orosz-ukrán háborút érintően?
• A rabszolgakereskedelem miként került szóba?
• Mennyire fűzi szorosabbra a kapcsolatot az EU és Latin-Amerika?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 21-én megjelent, 2023/29. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!