Leépülő állam: Fortélyos félelem, igazodási kényszer

Ön mit tapasztal a mindennapokban, Magyarországon jogbiztonságban élünk? Azaz a jogszabályok világosak, egyértelműek, kiszámíthatók? Új törvény alkotása előtt az érintetteknek van kellő idejük felkészülni a változásra, az állam lefolytatja a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket? A jogintézmények kiszámíthatóan működnek?

Ha ön rendőr, orvos, pedagógus vagy tavaly nyárig a kataadózást választó vállalkozó, bizonyára vannak fenntartásai a hazai jogbiztonsággal kapcsolatban. Sőt, ennél is szélesebb azok köre, akik az elmúlt évtized során elbizonytalanodtak: valóban megvédi az állam polgárai jogait? A gyengéket az erősebbektől, a szegényeket a gazdagoktól, az egyszerű állampolgárokat a hatalom birtokosaitól?

A válasz minimum nem egyértelmű. Az általunk megkérdezett, a jogszabályok megalkotásában részt vevő jogászok – név nélkül – elismerik, gyakran tapasztalják, hogy a kormányzat részéről irányított, személyre szabott jogalkotás folyik. Nem ritka, hogy partikuláris érdekek mentén születnek törvények, a hatalomhoz közel állók érdekében, rájuk szabva. Ezek a törvények nem a józanságon, a széles társadalmi igényen alapulnak, hanem politikai céltól motiváltan. Sőt, a kormány megtalálta a módját annak, hogy a jogalkotás alapvető menetrendjét se kelljen betartani. A bevándorlásra, valamint az ukrajnai háborús helyzetre hivatkozással ugyanis rendeleti úton szabályoz olyan élethelyzeteket, amelyeket jogállamban törvény rendez.

• Mely társadalmi csoportokat lehetetlenítette el a kormány a jogbiztonság figyelmen kívül hagyásával?
• Függetlenek-e a bíróságok?
• Milyen gyakorlati jelentősége van annak, hogy a Kúria nyomására nem lehet alkalmazni az uniós jogot?
• Mi a kormány válasza a kritikákra?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 15-én megjelent, 2023/37. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!