Haraszthy Ágoston III. – A kaliforniai Holdvölgy

Haraszthy Ágoston III. – A kaliforniai Holdvölgy

Sonomai szőlőültetvény (Fotó: Unsplash/Tyke Jones)

Magyarok vagyunk szeretetből, európaiak okosságból. – De mit keresünk Amerikában?

Cs. Szabótól a találó karakterisztika, tőlem a kotnyeles kérdés. Talán nem jogtalanul, mert az okosságában európai magyar eddigre (a XIX. század közepére) széltében-hosszában végignyargalta az alig népesülő új kontinenst, amelynek egyetlen megyéje sokszor országnyi, és ahol száz ékernyi (acre) földeket vásároltak zsebből a jókor érkezők. Mi volt hát Amerika? Játszótér kalandvágyó, nagy gyerekeknek, semmiből világot teremteni vágyóknak. Magyaroknak.

Szűk két hónappal azelőtt, hogy az európai szabadságharcok hulláma elérte Pestet, 1848. január 24-én az American River hordalékában James W. Marshall felfedezte a kaliforniai aranyat. Tömegeket mozgatott meg ez is: falvak néptelenedtek el, gazdaságokat vert fel a gaz, a San Franciscó-i öbölben kétszáz hajó korhadt el a rögök nyomába eredő legénység háta mögött. A levert forradalom aztán Wesselényi és Kossuth köreiből is többeket átlódított a Csendes-tengeren (!) – Wass Sámuel gróf, Újházi László, Uznay Károly, Fornet Kornél, Molitor Ágoston taposta az utat a későbbi szerencsecsinálóknak. Haraszthy Ágoston Wass-sal vállalkozott, de befektetett 30 ezer dollárja ellenére nem volt maradása, mert Mission Dolores és Crystal Springs nem váltotta be reményét – eladásukhoz persze a pénzverdével folyó pereskedés is hozzájárult…

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!