Hogy tudott nyom nélkül eltűnni egy 250 tonnás Boeing?

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 8-án eltűnt a radarról a malajziai légitársaság 370-es számú, Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járata, fedélzetén 227 utassal és 12 főnyi személyzettel. A gépet (vagy annak maradványait) azóta sem találják, teljes rejtély, hogy mi lett vele. De hogyan tűnhet el a semmibe a GPS, a töméntelen nyomkövető technológia és a Földet figyelő ezernyi műhold korában egy 64 méter hosszú, ugyanekkora szárnyfesztávolságú, 250 tonnás Boeing–777?

A távolsági utazásokban mindig is jelen volt az eltűnés veszélye. Amikor az utazók az ismeretlenbe indultak, vagy akár csak egy tökéletesen izolált település felé vették az irányt a senki földjén keresztül, gyakran előfordult, hogy nem érkeztek meg a célállomásra, és senkinek nem voltak eszközei arra, hogy kiderítse, mi történt velük. Ez évezredeken keresztül kalkulálható kockázat volt. De még az óceán feletti repülés hajnalán is minden pilóta tudta, hogy a végleges eltűnést kockáztatja, amint belép abba a légtérbe, ami minden ember látótávolságán kívül esik. Így járt Amelia Earhart is. Ezek mind „megmagyarázható” rejtélyek voltak abban az értelemben, hogy számítani lehetett a bekövetkezésükre, és az is teljesen érthető, hogy miért nem tudta meg a világ soha, hogy mi lett a (valószínűleg) szerencsétlenül járt utazókkal. Az MH370-es járat tragédiája azonban nem ilyen.

A malajziai légitársaság járata olyan korban tűnt el, amikor már minden pillanatban emberek milliói navigálták a kocsijukat a néhány méteres pontosságú globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS) segítségével, és bárki megkereshette saját otthonát a Google Earth műholdfelvételein a mobiltelefonja képernyőjén. Sőt, az aggódósabb természetűek minden egyes pillanatban követhetik a szeretteiket szállító repülőgép aktuális pozícióját például a Flightradar24 alkalmazás segítségével. A malajziai légitársaság 2014. március 8-ai 370-es járatának vélhető pusztulását nem az teszi aggasztóvá, hogy több mint kétszázan eltűntek (valószínűleg meghaltak), hiszen légi szerencsétlenségek időnként (bár a régi állapotokhoz képest sokkal ritkábban) megesnek, és a világ egy-két nap alatt továbblép. A szorongató érzést a vakság és a tehetetlenség váltja ki: hiába minden technológia és a hosszú évekig tartó, kiterjedt keresés, egyszerűen fogalmunk sincs, mi történhetett azzal a repülővel. A nem tudás és a kiszolgáltatottság pedig félelmetes.

• Mit tudunk az MH370-es járat végső útjáról?
• Milyen összeesküvés-elméletek születtek?
• Mi utal arra, hogy kitervelték az eltűnést?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 13-ig kapható 2024/10. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!