Kurázsi mama ma, avagy háború és/vagy béke?

Közhelyekké lett mondatokba foglalt alkotói gondok: háborúban hallgatnak a múzsák, Auschwitz után nem lehet verset írni. Eközben bököd és biztat „a múzsa”, hajózni és írni muszáj. Nehéz elviselni a naponta szajkózott gyalázatos és förtelmes hazugságot: az ellenzék háborúpárti. Anyád, mondta minap egy barátom, és nincs olyan nyomdafesték, mely a további szavait elbírná.

Tegyük föl a kérdést: ki a háborúpárti? Aki háborúzni kezd. Aki a meglévő békét háborúzásra változtatja. Tavalyi történet: Orbán Viktor békemisszióban járt Putyinnál. Dolgavégezetten hazatért, majd elözönlötték Ukrajnát az orosz seregek. Ezt hozta a békemisszió. Azóta tart a háború. Ha Orbán békepárti, akkor lépjen Putyin sarkára. Nála és tőle követelje a békét. Ha pedig nem lesz béke, mondja ki, hogy nem a magyar ellenzék, hanem Putyin a háborúpárti. Ennél többet sem írni, sem üzenni nem tudok. Arra gondoltam, Bertolt Brecht szavaival ecsetelem a helyzetet, néven nevezve, hogy az idézett szavakat melyik szereplő mondta a Kurázsi mama és gyermekei című drámájából. (Magyar Helikon, 1965., fordította Nemes Nagy Ágnes)