Tovább romlott az Orbán-rendszer külpolitikai helyzete 2021-ben: több szövetségese távozni kényszerült a hatalomból, az USA élén januárban, Németországban decemberben lépett hivatalba a magyar kormányfővel szemben kritikus vezetés. Az uniós helyreállítási pénzeket pedig visszatartották, jól látszik, hogy a nyugati vezetők jelentős része örülne a magyar kormányfő bukásának. Belpolitikailag ezt az évet is meghatározta a koronavírus-járvány és annak gazdasági-pénzügyi hatássorozata, és ez sok kellemetlenséggel járt a lakosság jelentős része számára.
Ebben a helyzetben megnyílik a lehetőség a mindenkori ellenzék előtt, hogy a kormány hibáit kihasználva az elégedetleneket maga mellé állítsa. Így első ránézésre veszélyes a mostani hatalomra, hogy a hat ellenzéki parlamenti párt összefogása nem bomlott fel, vagyis a kormányfővel elégedetlen szavazók most már egy nagy Orbán-ellenes tömbre tudnának szavazni. Ez előrelépés, hiszen a 2014-es és 2018-as választással ellentétben ezek a pártok már nem egymás ellen indulnának az egyéni választókerületben. Erőteljes bizakodást lehetett érzékelni az ellenzéki politikusok és a kormánykritikus véleményvezérek körében a kormányváltást illetően – ám az októberi előválasztás után a remény sokat fogyott. Most bizony úgy néz ki, hogy a 2022-es országgyűlési választások után ismételten Orbán Viktor teheti majd le a miniszterelnöki esküt.
A teljes cikket a Magyar Hang december 30-án megjelent újévi, 2022/1. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
