Mit hoz Ukrajna támogatásának egységes megszavazása?!

Mit hoz Ukrajna támogatásának egységes megszavazása?!

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) egyeztetést folytat Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel (j3), Olaf Scholz német kancellárral (j), Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével (b) és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (b2) az EU-csúcs megkezdése előtt Brüsszelben 2023. december 14-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A sokak által feltételezett válság elmaradt: február 1-jén az Európai Tanács egységesen elfogadta az Ukrajna működőképességéhez, újjáépítéséhez és modernizálásához, európai integrációjához nyújtandó 50 milliárd euró támogatást. A közös döntést az tette lehetővé, hogy a magyar kormány föladta korábbi álláspontját, nem kötötte beleegyezését különféle feltételekhez. Nincs értelme triumfálni, az eredményt a magyar miniszterelnök kudarcának hirdetni, inkább örülni kell annak, hogy jó döntés született, és elhárult a vétóval fenyegetőzés!

Szijjártó külügyminiszter szerint az eredmény a magyar kormány nagy sikere: „Sikerült kivédenünk azt, hogy a Magyarország számára befagyasztott és át nem adott források egyszer csak Ukrajnában kössenek ki.” Akik ismerik a témát, tudják, hogy ilyen veszély nem volt, az Ukrajnának szánt összeg az unió költségvetésének képezi a részét, a Magyarországtól egyelőre visszatartott milliárdok kifizetése pedig csak a magyar kormányon múlik, orvosolja-e a vele szemben támasztott kifogásokat, megteszi-e az unió által elvárt lépéseket.

A Magyarország kedvéért összehívott rendkívüli csúcsértekezlet eredménye mindenekelőtt a 27 tagú unió sikere: egy válságokkal, fegyveres konfliktusokkal teli világban demonstrálta az unió egységét. Létfontosságú siker az élet-halál harcát vívó Ukrajna számára. Igen, a külföld pénzügyi segítség és a fegyverszállítások nélkül Ukrajna minden hősiessége mellett nem sokáig tudná magát tartani az orosz agresszor túlerejével szemben. Mivel járna ez? Nem Ukrajna területe egy részének elveszítésével, hanem független államisága megszűnésével. A nyíltan az 1991 előtti Szovjetunió, és az 1997 előtti NATO viszszaállítására törekvő Putyin orosz elnök ezáltal fenyegetné nyugati szomszédai, mindenekelőtt a balti köztársaságok függetlenségét, és ezzel az egész NATO-t. Egy új, a korábbinál is veszedelmesebb hidegháború jönne létre az atomfegyverek árnyékában.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 22-ig kapható 2024/7. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!