Mozgásba hozták Szerbiát a tömeggyilkosságok

Tízezrek vonulnak hetente az utcákra Szerbiában, hogy tiltakozzanak az országban elharapózott erőszak ellen. Miután a kormány és a kormánymédia hiénáknak és keselyűknek bélyegezte a demonstrálókat, a tüntetések még nagyobb lendületet kaptak. Belgrádba utaztunk, hogy megnézzük, milyen hullámokat vertek a szerb politikában a május elején történt tömeggyilkosságok.

Add le a fegyvert! – figyelmeztet lépten-nyomon a szerb belügyminisztérium óriásplakátja Belgrádban, ahol másfél hónappal rendkívül megrázó mészárlás történt. Május 3-án, egy szerdai napon a Vladislav Ribnikar Általános Iskola egyik hetedikes tanulója, a 13 éves Kosta Kecmanovic vérfürdőt rendezett. Miután lelőtte az iskolaőrt, az édesapjától megszerzett pisztolyokkal az iskolatársai ellen fordult, akik közül nyolcat a helyszínen megölt, majd később még egy társuk is belehalt a kórházban a sérüléseibe. Egy nap múlva újabb tömeggyilkosság rázta meg az országot: egy szerb fiatal, Uros B. nyolc embert lőtt le automata fegyverével két Mladenovac melletti faluban, hogy megfélemlítse a helyieket. Noha a gyilkosokat azonnal elfogták, a szerb társadalmat sokként érték a gyilkosságok. A szerb kormány a lakosságnál lévő fegyverek csökkentése érdekében amnesztiát hirdetett az illegális fegyverek leadására. Szerbiában ugyanis rendkívül sok fegyver van civileknél, a statisztikák szerint száz emberre 39 fegyver jut az országban. A szerb kormány abban bízik, a kevesebb fegyver csökkenti annak kockázatát, hogy újra hasonló tragédiákra kerüljön sor.

– Nem érnek ezek az intézkedések sokat – mondja Ana, aki férjével, Milossal jött el a Szkupstina, vagyis a szerb parlament előtti Pionír parkba, ahová folyamatosan érkeznek a tüntetők a késő délutáni demonstrációra. A házaspárnak két általános iskolás gyermeke van. Mint mondják, a tömegmészárlások után az iskolákba rendőröket állítottak, hogy elejét vegyék a hasonló tragédiáknak, Ana szerint azonban ez még felszíni kezelésnek sem elegendő. Nem lehet ugyanis minden sarokra rendőrt állítani, hogy útját állják az ámokfutóknak, ahogy az sem oldja meg a problémákat, ha a kormány fegyverbeszolgáltatási kampánya sikeres lesz.

• Mit követelnek a tüntetők?
• Hogyan hatottak a tömeggyilkosságok a politikai életre?
• Erőre kaphat a szerb ellenzék a tüntetések nyomán?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 16-án megjelent, 2023/24. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!