Nem működhetne, mégis akkubontó gyár létesül Alsózsolcán

Kibírhatatlan hangon csahol a kutya, a kapuban álló néni a botjával suhintgat, hogy csendre bírja. – Eredj a helyedre! – kiált a kis fekete keverékre, de az nem megy oda. Inkább leül fél percre az árnyékban, hogy kilihegje magát. A néni az ebédjére vár, én meg arra, hogy útba igazítson. A leendő akkumulátorfeldolgozó telephelyét keresem a Borsod megyei, 5500 lelkes kisvárosban, Alsózsolcán. A néni nem hallott ilyenről, utóbb kiderül, igazándiból azt sem tudja, mi az az akkumulátor. – Tetszik tudni, ilyen izé… Arról megy a mobiltelefon meg az elektromos autó – magyarázom. A megértés fénye csillog a szemében: tudatára ébredt, hogy valószínűleg napszúrást kaptam, ezért beszélek hülyeségeket. Nincsen ezzel baj, azzal viszont igen, hogy a morzsányi információk csak az interneten terjednek, így egy jelentős réteg, az idősek el vannak zárva a hírektől. Sőt igazándiból mindenki. Itt, Alsózsolcán és mindenhol máshol az országban, ahol akkumulátorgyár vagy -feldolgozó üzem létesül, mert a kormány lakossági egyeztetés nélkül csak közölni szokta a döntést: jó hírünk van, az önök települése is kap egy veszélyes üzemet.

Nem volt ez másként augusztus 29-én sem, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szlovéniában bejelentette, akkumulátor-újrahasznosító üzemet épít a szlovén Andrada-csoport Alsózsolcán. Ez tízmilliárd forintnyi értékével minden idők legnagyobb szlovén beruházása Magyarországon. A cég évi tízezer tonna akkumulátort lesz képes újrahasznosítani a településen, a kétszáz új munkahelyet teremtő projektet a kormány 4,7 milliárd forinttal támogatja. Szijjártó szerint így az elektromosakkumulátor-gyártás teljes egészében környezetterhelés nélkül mehet végbe, az újrahasznosítás is biztosított lesz. A miniszter azt is állította: az Andrada-csoport a magyarországi környezetvédelmi szabályoknál négyszer szigorúbb előírásokat tart önmagára nézve kötelezőnek. Szijjártó emellett emlékeztetett arra, hogy a világ autóipara forradalmi átalakuláson megy keresztül, s ez az elektromos átállás részben politikai döntések következménye, részben pedig környezetvédelmi szükségszerűség.

• Hol lesz a tervezett gyár?
• Mitől tartanak leginkább a helyiek?
• Miért nem épülhetne meg valójában az üzem a civilek szerint?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 8-án megjelent, 2023/36. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!