A Balaton-átúszás tényleg hungarikum, ahogy azt Novák Katalin mondta?

A „hungarikum¨ a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség – olvasható a hungarikumokat összegyűjtő, nem meglepő módon hungarikum.hu című internetes oldalon. – A Balaton-átúszás az csak itt van Magyarországon, egy olyan hungarikumnak is nevezhetjük, amely egyszerre szól a sportteljesítményről, a közösségről, az összetartozásról, és a hazánkról, a magyar tengerről, a Balatonról is, mindezt kifejezi a Balaton-átúszás – nyilatkozta Novák Katalin köztársasági elnök az M1 Híradójának, miután (testőrei kíséretében) átúszta a Balatont.

Azt, hogy mi értelme a Magyar Tenger átúszását annak partján állva hungarikumnak nevezni - miközben számtalan külföldi állampolgárságú illető is megtette ezt – jól példázza néhány másik hungarikum. Illetve az, hogy mi értelme van a hungarikumságnak egyáltalán.

Itt van példának okáért a szikvíz, vagyis a szóda. A Jedlik Ányosnak tulajdonított szikvíz a Magyar Országos Fodrász, Fogtechnikus, Kozmetikus, Kéz-, Lábápoló és Műkörömépítő, Szikvízkészítő, Kelmefestő-Vegytisztító Szakmai Ipartestület 2013-as javaslata alapján lett hungarikum. A javaslatban egyébként azt is írják annak benyújtói, a kelmefestők, műkörmösök, satöbbi, hogy „a szikvíz összetett szó (...), keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval”. Van itt azonban más tévedés is, a szóda ugyanis nem hungarikum. Millió nemzetközi forrás van rá: az első ember, aki mesterségesen elegyített szén-dioxidot vízzel, bizonyos Joseph Priestley angol lelkész volt, és tette ezt 1767-ben. Szódát Jedlik Ányos 1826-ban készített először, az ő érdemei a szikvíz ipari előállításához köthetőek.

• A fröccs tényleg hungarikum?
• És az akác?
• A Fertő tó is?