
Karcagon építik fel újra „a magyarországi korrupció és pénzmosás szimbólumát”, a hírhedt Sámándobot. Az ígért határidő lejárt, megnéztük, hogy áll a pavilon, és mennyi pénzt emésztett fel eddig.
A Sámándob története segíthet megérteni az elmúlt tizenhárom év (kultúr)politikáját, hiszen a „giccsbe hajló építészeti paródia” kicsiben tökéletesen modellezi a NER működését. Szakmaiság, párbeszéd és átlátható gazdálkodás helyett erővel átnyomott döntések, pazarlás és sikerként eladott blamázs. A 2020-ban elhunyt Szőcs Géza álma sok pénzünkbe került, de legalább kétszer fizethettünk érte: egyszer a milánói világkiállításon, és a karcagi újraépítés során ismét a köz állta a cechet.
És úgy tűnik, ha nemzetközi expó, akkor Magyarország nem tud hibázni: a 2025-ös oszakai világkiállítás pavilonja már a megszületése előtt tiltakozási hullámot indított el. A tervezésre kiírt közbeszerzési pályázaton tárgyalás nélkül hozták ki győztesnek a NER egyik kedvenc irodáját, a Duna Arénát és a Néprajzi Múzeumot is megálmodó Napur Architectet. Talán a botrány hatására újra kiírták a tendert, amelyen azonban ismét titokban, a szakma kihagyásával választották ki a befutót, az egyebek mellett a karmelita kolostor és az Opera felújításáért és átépítéséért felelős Zoboki Gábor cégét.
• Hogyan lett a második helyezett terv a győztes?
• Ha 500 millió forintra becsülték a Sámándobot, miért költöttek el rá 6 milliárdot alig két év alatt?
• Hogyan került a képbe Nógrádi György „biztonságpolitikai szakértő” felesége?
• Miért tett bejelentést a pavilon ötletgazdája, és miért nem foglalkozik az üggyel az Integritás Hatóság?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 7-én megjelent, 2023/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!