Vakon az új státuszba: így fordulnak rá az évkezdésre a pedagógusok

Olyan értékelési rendszerre kell rábólintania szeptember 30-ig a pedagógusoknak, amit egyelőre nem is ismernek – és az is bizonytalan, mikor jelenhet meg az erről szóló rendelet, pedig az új típusú teljesítményértékelésnek döntő hatása lehet a bérekre. A Magyar Hang részleteket tudott meg arról, mik volt az új teljesítményértékelési rendszer tesztelésének a tapasztalatai, amelyeket egy csütörtöki konferencián összegeztek.

Hamarosan nyilatkozniuk kell a pedagógusoknak arról, ha nem fogadják el a kormány által kínált úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a korábbi közalkalmazotti státusz helyett – erre szeptember 15. és szeptember 30. között lesz lehetőségük. Erről a július 6-án elfogadott, sokat kritizált státusztörvény rendelkezett. A törvényből és végrehajtási rendeletének tervezetéből számos részlet ismertté vált már azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételek között dolgozhatnak a jövőben a pedagógusok, azonban mind a törvény, mind a rendelet adós maradt a bérek megállapításáról és a béremelésről, illetve a 2023-ban bevezetendő teljesítményértékelésről szóló szabályozással – vagyis továbbra sem világos, milyen feltételek alapján és mikor kereshetnek a jövőben többet a pedagógusok, ahogy az sem, hogy mennyivel.

A státusztörvény csak bérsávokat állapít meg a pedagógusok számára, minimális és a maximális bruttó fizetéssel, azonban nem szól arról, hogy ezek között a határok között mikor és mi alapján változhat a pedagógusok fizetése. A törvény és annak végrehajtási rendelete is csak nagy vonalakban tér ki arra, hogy a bérezésben az új teljesítményértékelési rendszernek is nagy szerepe lesz, ám hogy pontosan milyen szempontok alapján pontosan mekkora bérkülönbségek jöhetnek létre a teljesítmény alapján, arról egyik jogszabály sem szól.

• Hogyan pontoznak az új teljesítményértékelési rendszerben?  
• Mik az előnyök és a hátrányok?
• Mennyiben térnek el az új elképzelések a régitől?