Az elkülönülő hazai hatalmi elit rongyrázásával gyakran foglalkozik az ellenzéki sajtó. Az egykori keletnémet pártvezetés ugyan más körülmények között élt, ám napjaikat ugyanúgy a hétköznapok valóságától való elzárkózás, az államköltségen biztosított luxuskedvezmények jellemezték. Egykori, fallal körülvett otthonaikban ma szanatórium működik.
Reggel van, a zárt területen ébredeznek a lakók. Erich Honecker, a Német Demokratikus Köztársaság vezetője frissen facsart citromlevet iszik. Néhány házzal arrébb Konrad Naumann, Kelet-Berlin párttitkára reggelizik színésznő feleségével. Tőlük távol az egyik legnagyobb épület már üres, Erich Mielke állambiztonsági miniszter ugyanis a funkcionáriusok közös fürdőkomplexumában 6 órától szokásos úszóedzését tartja. Azután mindannyian felkerekednek, és a halandók elől elzárt protokollútvonalon Berlin központjába mennek. Naumann esetleg magával viszi a feleségét, Vera Oelschlegel színésznőt, aki a közelben, az 1950-ben felrobbantott Stadtschloss helyén emelt Palast der Republik, a keletnémet szocialista Disneyland színházát vezeti. (A köztársaság palotájában nemcsak a Népi Kamara üléseit és színházi előadásokat tartanak. Van ott mozi, tekepálya, vendéglő, házasságkötő terem, és néha diszkózni is lehet.) A színésznőn kívül a többiek legfeljebb autójuk ablakából szerezhetnek közvetlen benyomást az NDK-társadalomról. Általában Volvóval közlekednek, kivéve Honeckert, aki a Citroënt kedveli.
A nyolcvanas évek végéig így kezdődött az NDK vezetőinek, azaz a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) politikai bizottsága tagjainak egy átlagos munkanapja. A főfunkcionáriusok – elkülönülve nemcsak alantasaiktól, de a társutas antifa pártok vezetőitől – eleinte Berlin Pankow kerületében, a reprezentatív villákkal szegélyezett Majakowski Strassén laktak. Ám, mint arra Egon Krenz, az NSZEP utolsó vezetője, Honecker rövid ideig regnáló utóda egy interjújában felhívta a figyelmet, Pankow több szempontból is veszélyesnek tűnt. Túl közel volt a nyugati zóna, de az 1953-as felkelés is arra sarkallta a vezetést, hogy biztonságosabb, jobban védhető helyet keressen magának. Miután a döntés megszületett, 1958-ban nekiláttak a munkának a Berlintől 30 kilométerrel északra lévő Wandlitz melletti erdőben.
• Mit takart a puritán luxus a Waldsiedlung Wandlitzban?
• A nyugat- vagy a keletnémet cikkek votak a slágerek?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
