Mi történik a Zeneakadémián?

Mi történik a Zeneakadémián?

A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem (LFZE, vagy Zeneakadémia) szecessziós stílusú 1907-ben felépült mûemlék épületének homlokzati része, az egykori felirattal, a főváros VI. kerületében, a Liszt Ferenc téren (Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor)

Mi történik a Zeneakadémián? A kormányzat áll bosszút az intézményen a rektori pályázattal, vagy egy kívülről érkező vezető akár jót is tehet az „egyfajta buborékba” záródott egyetemnek?

Hiába szeretnék többen, hogy az eddigi oktatási rektorhelyettes, Kutnyánszky Csaba kerüljön a Zeneakadémia élére, erre forrásaink szerint jelenleg nincs sok esély. A héten robbant az ügy, melyet a Válasz Online cikke egyebek közt úgy foglalt össze: „Liszt Ferenc forog a sírjában”. A zeneművészeti egyetem szenátusa súlyosan diszkriminatívnak tartja azt a pályázati kiírást, amely szerint a következő rektornak számos összetett feltételnek kell megfelelnie. Ötéves, most is aktív, nemzetközileg elismert előadó-művészeti tapasztalattal kell bírnia, nemzetközi klasszikus zenei versenyen elért díjjal kell rendelkezzen, továbbá zsűrizési tapasztalatot is maga mögött kell tudnia. A megjelent cikkek szerint ezzel kizárhatják a zeneszerzőket, -kutatókat és -pedagógusokat, továbbá ellehetetlenítik Kutnyánszky indulását. Esélyes lehet viszont a pozícióra a Concerto Budapest zeneigazgatója, Keller András, ahogy Kelemen Barnabás hegedűművész is. (Inkább előbbi befutására tippelnek a megszólalók, különösen hogy utóbbi időközben azt mondta, hogy nem kíván pályázni.) Nekik viszont professzori cím nélkül nem lett volna esélyük a rektorságra.

Akad olyan forrásunk, amely szerint voltaképpen legitim elvárás, hogy egy hasonló egyetemnek előadóművész rektora legyen. A feltételeknek pedig akár, ha nehezen is, de megfelelhetnének egyes zeneszerzők, zenetörténészek is. Megkérdezettünk szerint az egyetem valóban Kutnyánszky győzelmének örülne, mert így feltehetőleg hasonlóképp működnének tovább, mint az elmúlt tíz évben. Más forrásunk azt emeli ki, hogy a két hegedűművész nem az egyetemi struktúrában, hierarchiában építkezett, gyakorlatilag kívülről érkeznek, a szenátus pedig a legkevésbé sem őket preferálja. Így a konfliktus kódolva volt a pályázati kiírásba, a történésekre rálátó szakember szerint pedig a diskurzus már nem is elsősorban a szakmai tartalomról szól, hanem arról, hogy alapítványi formában működik tovább az egyetem vagy sem.

– Miért mondhattak nemet az alapítványosításra?
– Mi jellemezte a Zeneakadémia elmúlt harminc évét?
– Mi történt Batta András ideje alatt?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 7-én megjelent, 2023/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!