Hazai támogatottságán ugyan egyelőre még nem nagyon látszik – hiszen a közvélemény-kutatások szerint hullámzó, 38-41 százalékos népszerűséggel messze vezeti a pártok listáját –, de nehéz helyzetben van jelenleg a Fidesz. Úgy tűnik, Orbán Viktor most valóban elment a falig a migránsok, Brüsszel és Soros elleni propagandában. Érdekes módon a jogállamiság- és a demokráciaellenes lépések az elmúlt években nem verték ki az Európai Néppártban a biztosítékot, amikor azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke került a Brüsszel-ellenes plakátokra, elege lett a legnagyobb pártfrakció pártjainak és vezetőinek, s több mint egy tucat tagpárt kezdeményezte a Fidesz kizárását a Néppártból. Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője pedig három pontos ultimátumot intézett Orbán Viktorhoz, s személyesen is eljött Budapestre, hogy azt nyomatékosítsa.
A kormánypárt szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni a helyzettel. Több, a kormány által kitartott és azt támogató propagandatermék is a Néppárt elleni írásokat jelentetett meg, s az európai populistákhoz való csatlakozásra ösztönözte a párt vezetését. A jelek viszont azt mutatják, Orbán inkább maradna a Néppártban, hiszen Weber látogatása idejére leszedette a Juncker-ellenes plakátokat a reptérről a városba vezető gyorsforgalmi úton, s március 15-i beszédében – amely egyébként tökéletesen alkalmas lett volna a fideszes szavazótábor lelkesítésére – mellőzött minden sorosozást, brüsszelezést, és szinte tökéletesen steril, érdektelen volt. Pedig ez lehetett volna az uniós választási kampány startlövése.
A Fidesz és a Néppárt: ez a harc lesz a végső? | Magyar Hang
Még az sem világos, miről is szavaznak majd a pártcsalád politikai gyűlésén délután.
Most lenne itt a lehetőség, hogy az ellenzék aktivizálja magát. Kérdés meg akarja-e, meg tudja-e tenni. Hogy itt lenne az idő, az biztos, hiszen talán a társadalom mélyén is elkezdődött egyfajta erjedés. Miközben a Fidesz vezetésében egyfajta bizonytalanság mutatkozik, az emberek mintha tudatára ébrednének, hogy erő van a kezükben.
Ezt először tavaly februárban lehetett látni, amikor Hódmezővásárhelyen az akkor még ismeretlen Márki-Zay Péter fölényesen legyőzte a Fidesz polgármesterjelöltjét, s a jelek szerint az azóta zajló karaktergyilkosság ellenére nem csökken népszerűsége. Sajnos a tavaly tavaszi választás bebizonyította, hogy csak fellángolásról volt szó, s minden maradt a régiben. Azóta azonban tovább gyarapodott azon rétegek száma, akiket maga ellen hangolt a Fidesz, legutóbb például a köztisztviselőket.
Márki-Zay Péter: Megvalósult az összefogás, amitől retteg a hatalom | Magyar Hang
Zászlót bontott a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Hódmezővásárhely polgármestere szerint mára megszületett az új ellenzék, Hadházy Ákos üzent a miniszterelnöknek.
Télen újabb lendületet kaphatott volna az ellenzék – a német nagyvállalatok igényei szerint megalkotott – a rabszolgatörvény névvel elhíresült törvény megszavazásával, amely akár évi 400 óra túlóra előírását is lehetővé tenné a vállalkozásoknak, ráadásul a cégeknek arra is lehetőséget ad, hogy annak kifizetését három évvel elodázzák. A törvény megszavazását követően rendszeres és jelentős létszámú tüntetések zajlottak, amelyek lendülete azonban mostanra elveszett. Ezzel párhuzamosan azonban először az Audinál, majd egyre több cégnél kezdtek sztrájkba a dolgozók, és jelentős sikereket értek el a béremelést követelve. Jelenleg éppen a Hankooknál tart a sztrájk már több mint egy hete, s nem hátrálnak a sztrájkolók.
Vagyis úgy tűnik, az emberek kezdenek rájönni, hogy hatalom van a kezükben.
Közös kiáltvánnyal állt elő az ellenzék, ki is tűzték a Parlament kerítésére | Magyar Hang
Egy színpadon álltak és az összefogásról beszéltek ellenzéki politikusok és civilek a Szabad sajtó útján.
Ezeket az erőket szeretné összefogni a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett kezdeményezés, a Mindenki Magyarország Mozgalom, amely kivenné a kezdeményezést az ellenzéki pártok kezéből – vagy legalábbis egy irányba csatornázná – azzal, hogy egyetlen hiteles, nem fideszes jelölt kiválasztására ösztönzi a választókat, illetve az ellenzéki pártokat. Hogy ez mennyire lesz sikeres az őszi önkormányzati választáson, illetve hogy az ellenzéki pártok mennyiben lesznek együttműködőek, azt még nem tudni. Az azonban biztos, hogy a jelenlegi ellenzéknek ez lehet az utolsó lehetősége, hogy legalább valamit visszaszerezzen elveszített hitelességéből. Előtte azonban túl kell esni a tavaszi európai uniós választáson, ami sok mindent tisztázhat mind a Fidesz erejéről, mind az ellenzéki pártok kitörési lehetőségéről. S az is kiderülhet, hogy valóban valamiféle erjedés indult-e meg a társadalomban, vagy ez csak a kormányellenes erők álma.
