Budapest rendezheti a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokságot - jelentette be kedden Monacóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF). Magyarország így először adhat otthont a világ harmadik legnagyobb sporteseményének, írta az MTI.
Az M1 helyszíni tudósítása szerint a magyarok prezentációja - melyen részt vett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Gyulai Márton, a pályázati bizottság vezetője - fél órát csúszott ugyan, de mivel csak a budapesti helyszín jutott el a pályázat ezen szakaszáig, így nem volt hosszú a döntési folyamat.
– Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése – fogalmazott a döntést követően az M1-en Gyulai Márton. Hozzátette: az utóbbi években Magyarország jó házigazdája volt a világversenyeknek, ez is segíthette a sikeres kandidálást.
Az IAAF idéntől újfajta pályázati rendszert vezetett be: a szervezet előzetesen felmérte, melyik jelentkező milyen feltételekkel tudja megrendezni a világ egyik legnagyobb sporteseményét, s ez alapján a szervezet tanácsa júliusi, Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának. Az IAAF elnöke, Sebastian Coe akkor úgy fogalmazott, hogy Budapest a preferált helyszíne a 2023-as atlétikai világbajnokságnak.
A 2023-as vb-re éppen 25 évvel a budapesti Európa-bajnokság után kerül sor, emlékeztetett az MTI. A jövő évi vb-nek Doha, a 2021-esnek pedig az egyesült államokbeli Eugene ad otthont.
A láthatáron egy újabb csodastadion - Magyar Hang
Jogosan közölt diadalittas jelentést a távirati iroda a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínválasztását illetően, ugyanis az előző héten kiderült: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szerint a szabadtéri vb-nek Budapest lenne a legmegfelelőbb házigazdája. De jó ez nekünk? Vagy megismétlődik az, amit a Duna Aréna építésénél tapasztaltunk, hogy a 36 milliárdos építési költségből végül 190 milliárd lett?
Ahogy egyébként az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban még augusztus végén írtuk: „A budapesti pályázat leggyengébb láncszeme a stadion, eddig még egy kapavágás sem történt. Tervek már vannak, a korábbi olimpiai helyszínnek álmodott területet, Csepel északi részét nézték ki a magyar illetékesek. (...) A jelenlegi tervek szerint egy 55 ezres stadion épülne Csepelen, a vb után 15 ezresre bontanák. Ha megnyerjük a rendezést, akkor paradox módon úgy teljesül Orbán olimpiarendezési víziója, hogy nem rendezünk olimpiát: csak a létesítményeink lesznek meg. A Puskás Stadion (190 milliárd?) már félkész, a Duna Aréna (190 milliárd) már áll, a csepeli atlétikai stadion (ki tudja, hány milliárd) felépül. Lehet, hogy a miniszterelnök a Momentum ellen olimpiaügyben vesztett, végül mégis nyert.”
