Július 30-án kezdődik az Ördögkatlan. A programokról a fesztivál egyik alapító-szervezőjével, Kiss Mónikával beszélgettünk.
Makrai Sonja
A színész-rendező hatalomról, gyávaságról, a valóság elvesztéséről és a kritika elfojtásáról.
Sárközy Erzsébet tíz éve hozta létre az intézményt Patkós Irma villájában. A legutóbbi kiállításukhoz kölcsön kellett kérnie.
Nemsokára kezdődik a nyár legbensőségesebb fesztiválja, az Ördögkatlan. Kedvcsinálónak a színházi programokból szemezgettünk.
48 év, 2500 adás, 150 ezer perc: hat évtizede indult a legendás rádiós „szappanopera”, a Szabó család.
Korai novelláiban a puszta és nagyvárosi lét kibékíthetetlen ellentétben áll egymással, különböző világnézetek feszülnek össze.
Budapestszerte találni olyan helyeket, épületeket, ahol nem történt meg a rendszerváltás.
Rögtön meg tudom mondani, melyik az a ház, amit a háború előtt, illetve után építettek. A szomorú az, hogy azok, amiket névtelen építészek terveztek még a háború előtt, sokkal jobbak, mint a neves, de későbbi építészek munkái” – vallotta.
Molnár Ferenc lírai vígjátékát, a Riviérát ritkán veszik elő a hazai rendezők. Most Benedek Miklós rendezésében látható az Orlai Produkciós Iroda előadásában.
Volt néhány évtized, amikor szinte minden magyarországi lakásra jutott legalább egy nosztalgikus hangulatú Kovács Margit-kisplasztika. Újrarendezett kiállítással nyílt meg a művész felújított múzeuma Szentendrén.
Interjú a forradalmat csináló színházról, Vidnyánszky Attiláról, az „orbánozásról” és a tao-támogatás megszüntetéséről.
125 éve született Molnár C. Pál, a huszadik század legsokoldalúbb
magyar festője, aki megújította az egyházművészetet.