Az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett szálltak síkra.
Az uniós főképviselő szerint mindkét ország katonai erejének vissza kell térnie a helyzet hétfő éjjeli elmérgesedése előtti pozícióihoz.
Az örmények felkérték a Kremlt, hogy szavatolják a biztonságukat.
A külügyminiszter szerint a kérdés „abszolút túlpolitizálttá és túlideologizálttá vált”.
Energiaügyi szempontból Azerbajdzsán lehet az orosz-ukrán háború egyik nyertese.
Úgy tűnik, a konfliktus igazi nyertesei a mögöttük álló hatalmak, a két egymásnak feszülő kaukázusi ország pedig a szuverenitásával fizet a háborúskodásért.
Az elismerésre Orbán Viktor tett javaslatot.
A karabahi sikeren felbuzdulva az azerbajdzsáni hadsereg már nemzetközileg elismert örmény területekre kalandozik.
A vezetés tagjai egymást támadják, a belpolitikai frontvonalak pedig meglehetősen kuszák.
Azerbajdzsánban a Sinovac, Pakisztánban a Sinopharm oltóanyagát kezdik használni.
A karabahi háború is megmutatta, hogy az átalakuló világban két hatalom egyszerre lehet vetélytárs és szövetséges.
A területszerző – vagy visszaszerző, hiszen az olvasatok különböznek – hadjárat sikerrel járt. Susának egy ideig megközelítőleg 0 civil lakosa lesz. A XX. század állítólag soha nem ér véget.
A beszámoló szerint a városban heves robbanások zaja volt hallható.
A szombattól érvényes tűzszünetet többször megsértették, de nagyobb szabású katonai műveletekről nem érkeztek jelentések a helyszínről.
Az a cél, hogy a Kaukázusban demokratikus keretek között, a nemzetiségeiket elismerő és sokszínűségüket tiszteletben tartó államok működjenek, az éppenséggel a mi szomszédságunkra nézve is érvényes kívánalom.