Nem akarjuk tudni, hogy kik vagyunk, hazug mesékkel áltatjuk magunkat, hogy miképpen váltunk azzá, akik vagyunk, ezért irreális célokat követünk. Fogalmunk sincs róla, hogy merre tartunk.
Mostanság – és már nem először – az is elunalmasít, ahogy az 50-es évek „proletkultjának” szisztémáját követve hivatalból terjesztendő a „magyarságtudat”.
Hiba volt hagyni, hogy a Fidesz rátegye a kezét olyan univerzálisan közös ügyekre, mint a jobboldali, polgári értékrend vagy a magyarságszeretet.