Amit szabad Jupiternek, az ma már minden kisökörnek is megengedett. Úgy értem, minden olyan kisökörnek, aki Jupitertől a jupiterizmusáért a legcsekélyebb hatalmat megkapta és birtokolja.
Verebes István
A Tisza áradhat, de ha el akarja érni a tengert, nem kerülheti ki a Dunát. Igaz, ehhez a Dunának is meg kellene tisztulnia, és a Tiszának sem szabadna elszennyeződnie.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt hivatalos és aspiráns országépítők! 1989 után újra megnyílt egy tanulóidő előttünk. Nem lesz könnyebb, mint egykor, de hátha sikerül az összes saját árnyékunkon túllépniük!
„Végre az elmúlt jó néhány évtized után rájöttem, és magának elmondom, hol a baj! Ott a baj, hogy nem nekem kell együttműködnöm az aspiránsokkal, hanem nekik kell együttműködniük velem!!!”
Ha én szegény volnék, a kormány intézkedéseit nem átkoznám, hanem elismerném azokat mind, hiszen épp rajtam csattanna a legjobban minden apró megszorítás, ami egyre nagyobb csúcsteljesítményekre adna alkalmat nekem.
Az, hogy egy 43 éves férfiember a mocskos és rosszindulatoktól feszülő országos zűrzavar zenitjén megrázta magát, és mert kilépni a térdig érő ganajból, az olyan alja reakciócunamit gerjesztett, ami, ha másért nem, vajon már csak emiatt is el kell-e nyerje pártolásom?
Elgondoltam, mire vigyáznék, ha akkora tömeghez kellene szólnom, mint tette azt Magyar Péter.
Nem szóltam egy szót sem, amíg a fiatalember a remény postásává lett. Ámde épp, mert közügyek képviseletében lépett fel, azt már meghallania sem lett volna szabad, amit silány és hitvány és nívótlan intimkedést kényszerítve tétetett nyilvánossá a közhatalmi rábírás.
Tudom, nehéz tudomásul venni, de immár egyre időszerűbb, hogy a felelősség hatástalan felfelé hárítása egyenlő az elkerülhetetlen össztársadalmi önfeladással.
Nincs messze a nap, amikor kínai rendőrök büntetik gyorshajtásért az indonéz buszsofőröket, betanított filippínók vívnak ökölharcot begőzölt román futballdrukkerekkel, így aztán Pest vármegye határán Lázár Jánosnak jócskán lesz alkalma videó blogban panaszkodni az arab gettóra.
Idegesít, de mégis belátom: egyre indokoltabb, hogy hazudjanak. Csak így, a vége felé araszolgatva, nem lehetne mégis kicsit szerényebben?
Hasznosabb, ha mindenki saját vétségeivel, saját bűneivel, saját meghasonlásaival, saját alternatív hazugságaival és kauzális mellébeszéléseivel szembesítve rendül meg, és esetleg némileg attól tisztul lelkiismerete.