Jupiter és a kisökrök

„Hegy tetején kicsiny kastély,
Körben havas tómeder,
Ott lakik a híres-neves
Jégen járó Jupiter.”
(vers óvodásoknak)

Érdemes az elcsépelt szólásokat időről időre értelmezni, mert szembesítve azokat a jelennel, ráébredhetünk, hogy már semmi érvényük, semmi értelmük nincs. Mi több, ami a velejük volt, annak már rég épp az ellenkezője igaz. Szerintem jó ideje annak is, hogy például minden kisökörnek szabad, amit Jupiternek.

Hazai jelenünk Jupitere, akárcsak az antik korban, hadisten, államunk legfőbb védnöke. Mi már arra sem szorulunk rá, hogy akaratát, jelenlétének nyomatékát a villámok feltűnéséből vagy a madarak röptéből igyekezzünk kiolvasni, segítségünknek a média nevű madárjós is megteszi. Mi pedig nyilván csak azt nézzük, amit tesz, mert amit mond, az saját bevallása szerint is smafu. A mi Jupiterünk még időben szolgált használati utasítással isteni voltához, aminek alapján már péntek délután is okafogyott elemezni, mit mondott reggel. Feltéve, hogy ha közben nem megyünk ki az utcára, ha otthon maradunk, ablakon sem nézünk ki, ajtót sem nyitunk senkinek, mert csak ez esetben nem cáfolja semmi a hallottakat. Marad tehát okulásul, hogy mi minden az, amit tesz, cselekszik, csinál Jupiter, és hogy valami látványosat mégis kiragadjak a tünetek közül: milyen annak a közképe!

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 25-ig kapható 2024/29. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!