2020-ban minden uniós polgár esetében átlagosan kilenc köbméter vízre, 400 négyzetméter földre és 391 kilogramm nyersanyagra volt szükség a ruhák és cipők előállításához.
A szervezetbe kerülő mikroműanyag szemcsék növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, miközben az endokrin rendszer közvetítésével szinte az egész szervezetünkre hatást gyakorolhatnak.
Egy, a mikroműanyagok előfordulásának gyakoriságát vizsgáló tanulmány során megdöbbentő megállapítást tettek a kutatók.
Az óceán mélyén, az emberi szívben, tüdőben, a magzatokban, az anyatejben és a föld mélyén is megtalálható már a mikroműanyag. Egy új kutatás szerint pedig már a felhőkben is.
Ez most először bizonyosodott be.
Olasz tudósok a minták háromnegyedéből tudták kimutatni az egészségre káros anyagot.
Az egészségügyi kockázat jelenleg még beláthatatlan, de semmi jóval nem kecsegtet.
Hatalmas mennyiségű műanyaggal károsítja az ember a környezetét, a mikroszemcsék az Everesttől a legmélyebb óceáni árkokig megtalálhatók.
A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű.
Az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét.
Különösen magas a mért szennyezés a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros esetében. De egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű szennyezőanyag juthat a folyóba.
A tüdőben, lépben és májban is felbukkantak műanyagból származó szennyező anyagok.
A tenger gyülmölcsei segítették a migránsokat ötezer éve. Kereskedelmi forgalomba került Spot, a „robotkutya”. E heti tudományos lapszemle.
Hatvanhárom madár gyomortartalmát vizsgálták meg, és összesen majdnem 1200 műanyagdarabkát találtak a kutatók.
Volt olyan földközi-tengeri üledékminta, melyben négyzetméterenként 1,9 millió műanyagdarabkát találtak.