A növényekben is felgyűlhet a műanyag

A növényekben is felgyűlhet a műanyag

A Zagyván levonuló árhullám után fennakadt műanyag palackok és háztartási hulladék a mátraverebélyi víztározóban 2016. február 17-én. A hulladékot a tározó leeresztése, illetve az altalaj szikkadása után tudják összegyűjteni (Fotó: MTI/Komka Péter)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A tenger gyülmölcsei segítették a migránsokat ötezer éve. Kereskedelmi forgalomba került Spot, a „robotkutya”. E heti tudományos lapszemle.

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

Nature Nanotechnology

Az egy mikrométernél kisebb átmérőjű nanoműanyagok a szárazföldi növényekben is fel tudnak gyűlni szöveti szinten – állítja friss tanulmányában a Massachusettsi Egyetem agrártudományi tanszékének talajkémiával foglalkozó professzora. Baoshan Xing a csinani Shandong Egyetemen dolgozó kollégáival a káposztafélék családjába tartozó, kis termetű virágos növényt, a lúdfüvet tanulmányozva arra jutott, hogy a szárazföldi növények fejlődésére – talajtípustól függően – hatással vannak a felhalmozódó nanoműanyagok.

A vizsgált mintákon 7 hét elteltével azt látták, hogy a nanoműanyagokat felszívó növények alacsonyabbak, gyökereik jóval rövidebbek, mint az azokkal nem érintkező társaiké. A biomasszájuk tömege, így a termés is csökken, a folyamat pedig a növények tápértékét is veszélyeztetheti – állítják a kutatók. „Megállapítottuk, hogy a pozitív töltésű részecskék nem kerültek be annyira, de ártalmasabbak a növényre. Pontosan nem tudjuk, miért, de valószínű, hogy a pozitív töltésű nanoműanyok inkább a vízzel, a tápanyagokkal és a gyökerekkel lépnek kölcsönhatásba, és különféle génmódosulásokat válthatnak ki” – írja a tanulmány.

A szakemberek szerint további vizsgálatokra lenne szükség a témában. Mint mondják, a vizsgálatuk bizonyította, hogy a 200 nanométernél kisebb, fehérje és vírus méretű műanyag részecskék képesek a növényekben vándorolni, és felhalmozódásuk közvetlen ökológiai hatással és következményekkel lehet a mezőgazdasági fenntarthatóságra és az élelmiszer-biztonságra.

Vice

A robotokat fejlesztő Boston Dynamics kereskedelmi forgalomba helyezte az első termékét; a Spot névre keresztelt, négylábú „robotkutya” 74 500 dolláros (kb. 23 millió forint) bevezető áron vásárolható meg. A 25 kilogramm tömegű szerkezet „felfedező” verzióját eddig limitált szériában használhatták: Új-Zélandon például juhokat tereltetnek vele, míg Szingapúrban köztereken figyelmezteti a lakosságot a koronavírus miatt távolságtartás betartására. Korábban a massachusettsi rendőrség tűzszerész osztaga a rendfenntartó erők közül elsőként tesztelhette élesben a már jó ideje egyéb kísérletei miatt ismertté vált robottípust.

Az amerikai hadseregnek is fejlesztő cég szerint Spot mások által nehezen megközelíthető, változatos terepen képes feladatokat megoldani, veszélyes munkákat elvégezni. A robot kiegészítőkkel, 4620 dolláros csereakkumulátorral kapható, valamint 15 ezer dollár értékű szervizszolgáltatás jár hozzá.

Autonomous farm work - enter the robots

The use of autonomous robots in agriculture is increasing the efficiency of food production. Robots, like Spot from Boston Dynamics, increase accuracy in yie...

University of York

Ötezer éve az ínséges időkben a tenger gyümölcsei segítettek túlélni az Afrikából a Vörös-tengeren át Ázsia felé vándorlóknak – derült ki a Yorki Egyetem régészeinek friss tanulmányából. A szárazföldtől ma mintegy 40 kilométerre fekvő szaúd-arábiai Faraszán-szigeteken – és ma már víz alatt lévő területeken – talált mintegy 15 ezer puhatestű, meszes héjú állat, tengeri csiga, kagyló, rákféle maradványait vizsgálták.

A kutatást vezető Niklas Hausmann szerint az élelmiszer-erőforrások fontos szerepet játszanak abban, hogy megértsük, a múltban hogyan és hova vándorolt az ember. A vadászó, gyűjtögető életmódot folytató csoportok migrációjához helyi élelmiszer-forrásokra van szükség, emiatt a szárazság időszakára korlátozhatták vándorlásukat. „Sikerült igazolnunk, hogy a tengeri étkek tápanyagban gazdagok és ellenállóak voltak, az emberek összegyűjtötték őket, amikor a szárazság miatt nem tudtak a szárazföldről származó élelmet fogyasztani” – mondta a tanulmány egyik társszerzője, Matthew Meredith-Williams. A kutatók úgy vélik, a térség felé haladóknak szerencséjük volt, mert bőséggel állt rendelkezésükre tengeri táplálék, ami miatt jó egészségi állapotnak örvendtek, s még ökológiai katasztrófát sem okoztak.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/26. számában jelent meg június 26-án

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/26. számban? Itt megnézheti!