Minden megvizsgált emberi méhlepényben mikroműanyagot találtak

Minden megvizsgált emberi méhlepényben mikroműanyagot találtak

A Your Planet címû, a fenntarthatóságról szóló interaktív kiállítás a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogram rendezvényén a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központban a zárónapon, 2023. október 1-jén (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy, a mikroműanyagok előfordulásának gyakoriságát vizsgáló tanulmány során megdöbbentő megállapítást tettek a kutatók: mind a 62 vizsgált emberi méhlepényben találtak kimutatható mennyiségben ilyen műanyag-darabokat – írta meg a The Guardian.

Ezek, az ultraibolya sugárzás hatására 5 milliméternél kisebb darabokra lebomlott műanyagok jelenlétét korábban mások már kimutatták (nem meglepő módon) a tengerekben, az ember által nem lakott hegytetőkön, ragadozó madarak szervezetében, kissé már meglepőbb módon az emberi vérben és tüdőben és az anyatejben is, sőt, még a felhőkben is. A mikroműanyag gyakorlatilag mindenhol ott van; a mostani kutatás bebizonyította, hogy még az újszülött csecsemők sem mentesek a szennyezéstől. Egy ezzel nagyjából egyidőben megjelent tanulmány szerint, mely az ember keringési rendszerében vizsgálta ezek jelenlétét, a megvizsgált 17 artéria mindegyikéből kimutatható volt a mikroműanyagok jelenléte.

Hogy pontosan milyen hatása lehet az emberi szervezetre a mikroműanyagok jelenlétének, még nem tisztázott, de sok jóra nem számíthatunk. Az eddigi laboratóriumi kísérletek szerint a légszennyezéshez hasonló a hatása; a szervezetbe bejutott mikroműanyag roncsolja a sejteket, hozzátapadva azokhoz, illetve különböző szervekhez, gyulladást okozhat. A kimutatott műanyag-származékok leggyakoribbika a polietilén volt, amely a legnagyobb mértékben használt műanyag-fajták egyike, a csomagolóipar által leginkább használt fajta. Ebből készülnek a műanyag bevásárlótáskák, a szemeteszsákok, de az ásványvizek vagy üdítők palackjai is.

Az, hogy a műanyag-szennyezés már mindenhol jelen van, egyáltalán nem meglepő. Az óceánokba évente legalább 14 millió tonna kerül, ezzel a legnagyobb mennyiségű és tömegű szennyezőanyagnak számít. Nem csak a tengervizekben, de a folyóvizekben is kimutatható sokszor láthatatlan jelenlétük, és a legmagasabb hegytetők sem számítanak érintetlen területnek: ezekre a szél viszi fel, vagy a légkörből mossa ki az eső, illetve hó. A Csendes-óceánon több hatalmas szemét-sziget is lebeg a vízfelszínen, és a tengerfenéken is találtak már bomlásnak indult műanyag-szemetet. Rengeteg elhullott vizi állat, illetve az óceáni szigeteken költő madár elhullott tetemének gyomrában találtak egész darabos műanyagot, amely az állat elpusztulásának közvetlen okozója volt.

A Guardiannak nyilatkozó Matthew Campen professzor szerint az, hogy a placentában is kimutatható a mikroműanyag, azt is jelentheti, hogy az összes emlős érintett lehet, és ez magyarázat lehet újabban egyre gyakrabb előforduló betegségekre is, mint például különböző gyulladásos bélbetegségekre, vagy az 50 éven alattiaknál egyre gyakrabban előforduló vastagbél-daganatokra is, ahogy még a csökkenő spermium-számra is. (Egy 2021-es tanulmány szerint a gyulladásos bélbetegségben szenvedők székletében a „szokásoshoz” képest legalább 50 százalékkal több mikroműanyag volt kimutatható.) Campen szerint a probléma csak egyre súlyosabb lesz.

A tanulmány a Toxicological Sciences (Toxikológiai Tudományok) című folyóiratban jelent meg.