A szomorúságot, a szorongást és a félelmet erősíti a multitasking. Fejlesztésekre sarkall a csökkenő fosszilis tüzelőanyag-használat. Drámai jelenség zajlik az Arab-tengerben. Emberi vizelet segítségével állítanának elő betont a Holdon. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Journal of Cleaner Production (pdf)
Emberi vizelet segítségével lehet majd betont előállítani a Holdon – olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) friss tanulmányában. A kutatók úgy kalkulálnak, hogy a tervezett holdbázishoz, amit lehet, helyi forrásból oldanának meg, hogy a lehető legkevesebb anyagot kelljen a Földről odaszállítani. A betonhoz pedig tökéletes alapanyag a szervezetben lévő fehérje nitrogéntartalmának lebomlási terméke, az urea, más néven karbamid, amely a veséken keresztül a vizelettel ürül ki. Mint írják, az anyag nyers állapotában képlékeny és jól keverhető a beton másik alapanyagával, az égitest felszínén található finom porral, a regolittal.
A tervezett nemzetközi bázis kialakításához társuló ESA-nál – amely, a költségvetése tanulsága szerint is beszállt a tervek szerint a már nem is oly távoli jövőben kialakításra kerülő első állandó Holdbázis munkálataiba – úgy számolnak, az űrhajósonként 1,5 liter vizelet jó kiindulási alap lehet – a vízkészletek pótlása mellett – a betongyártáshoz is. Az ureát egyébként a Földön ipari fertőtlenítőként, illetve vegyi és gyógyászati alapanyagként használják.
A multitasking, azaz a két vagy több tevékenység párhuzamos végzése a negatív érzelmeket, így a szomorúságot, a szorongást és a félelmet erősíti – állítja friss tanulmányában Ioannis Pavlidis. A Houstoni Egyetem élettani-statisztikai intézetének vezetője kaliforniai és texasi kollégáival azt mérte, milyen hatással van az irodai munkát végzőkre az, ha újabb és újabb feladatokkal bombázzák őket, megzavarva aktuális munkafolyamataikat. A kutatók azt is figyelték, milyen érzelmek jelennek meg a résztvevők arcán.
Akiket arra kértek, hogy csak e-mailekre válaszoljanak egymás után, nyugodtak maradtak, igaz, bizonyos feladatoknál akadt, aki ideges lett, ám ez a feszültség a munkavégzést követően jellemzően hamar elillant. A multitaskingra kényszerített csoport tagjai azonban gyakran stresszeltek, és tudat alatt attól szorongtak, hogy mikor és mivel fogják őket kizökkenteni a munkából. „Az arcra kiülő negatív érzelmek a többi kollégára is átragadnak, így mérgezve a hangulatot, és így negatív hatással lehetnek a hatékonyságra is, ezért a munkaadóknak érdemes figyelnie a munkaterhelésre” – javasolják a kutatók.
Journal of the Association of Environmental and Resource Economists
Átfogó tanulmányban vizsgálata az EU gázkibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) németországi hatásait Robert Germeshausen. Mint a mannheimi ZEW gazdasági kutatóközpont elemzője írja, a német fosszilis erőművek jelenlegi üzemanyag-csökkentésével 1,5–2 százalékkal – 4-6 millió tonnával – kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki Németország. A kutató szerint a folyamat ösztönző hatással van a fejlesztésekre, egyre többen és egyre többet fektetnek olyan technológiákba, amelyekkel kevesebb fosszilis üzemanyag felhasználása mellett tudnak áramot előállítani. És mindez nem csak az elektromos-iparra hat jótékonyan.
Germeshausen szerint ha a kibocsátás után egységárasan fizetni kellene, úgy az erőműveket még inkább arra lehetne sarkallni, hogy folyamatosan fejlesszék az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát.
Nature Scientific Reports (pdf)
A klímaváltozás legdrámaibb jelensége zajlik évtizedek óta az Arab-tengerben és az Ománi-öbölben – állítják közös tanulmányukban amerikai, kínai és ománi oceanográfusok. Az immár az űrből is megfigyelhető folyamat lényege: a mind enyhébb idő miatt melegebbé és nedvesebbé váló téli monszunok egyre kevesebb friss oxigént és tápanyagot szállítanak a Himalájából az Arab-tenger térségébe, ezért ott teljesen átalakítják az ökoszisztémát, teret engedve egy invazív algafajnak. A Noctiluca scintillans egysejtű alga vagy növényi plankton lényegesen kevesebb oxigén és akár minimális napfény mellett is jóval hatékonyabban fotoszintetizál és szaporodik, mint az őshonos fajok, így a kovamoszat, ezért kiszorít mindent maga körül.
A veszély hatására egyébként fluoreszkáló, este igen látványos alga a halállományra is veszélyes, mivel képes megkötni az ammóniát, ezért mérgező, így jelenléte a vízminőség romlása mellett jelentősen megemeli a halpusztulást. A kutatás szerint a folyamat miatt egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az amúgy eddig is mélyszegénységben élő Szomália és Jemen partjainál önmagát halászatból fenntartó lakosság.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/20. számában jelent meg május 15-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/20. számban? Itt megnézheti!
