A „Káosz istene” aszteroidát tönkre fogja tenni a Föld, amikor majdnem összeütközünk vele
Apophis aszteroida (Fotó:NASA)

A 2004-ben felfedezett Apophis kisbolygó (amely nevét Apófiszről, az egyiptomi mitológia káosz- és pusztításistenéről kapta, aki a Csillagkapu című főgonoszaként lehet ismerős) 2029-ben egészen közel fog elhúzni a Föld mellett. Bár egy ideig azt sem lehetett kizárni, hogy össze is ütközünk vele, most azt valószínűsítik a csillagászok, hogy ez nem fog bekövetkezni, viszont tényleg nagyon meg fog minket közelíteni: 32 000 kilométerre száll majd el mellettünk, ami közelebb van, mint egyes műholdak pályája. Az Apophis egyébként csak 340 méteres átmérőjű, így bár az egész Földet nem tudná elpusztítani, egy nagyvárost simán eltörölne a föld színéről.

Minthogy viszonylag kicsi égitestről van szó, a (majdnem) találkozó remélhetőleg nem lesz különösebb hatással a bolygónkra. Ellenben az Apophist drasztikusan át fogja alakítani a Föld tömegvonzása – derül ki Johns Hopkins Egyetem alkalmazottfizika-intézete kutatóinak vizsgálatából. A földi gravitáció hatására a közeledő aszteroidát földrengések sorozata fogja tépázni, de e földrengések furcsa módon el is simíthatják a felszínét. Az űrben haladó nagyobb kisbolygókba számos apró aszteroida csapódik az idők során, amelyek kisebb krátereket hagynak a felszínükön. Viszont a nagyobb bolygók mellett elhaladó aszteroidák felszínéről rendszerint hiányoznak e becsapódások nyomai. Az űrkutatók nem teljesen értik, hogy ez miért van így. Az egyik hipotézis szerint a nagy bolygó gravitációja kelt olyan eróziós hatásokat, amelyek eltüntetik a felszín egyenetlenségeit.

Ronald-Louis Ballouz és munkatársai e hipotézist akarták tesztelni az Apophis esetében, ezért számítógépes modellt alkottak. Minthogy a földimogyoró alakú Apophis felépítéséről egyelőre nem sokat tudni, azt feltételezték, hogy a belső struktúrája hasonlít egy sokkal jobban ismert, hasonló alakú másik aszteroidára, az Itokawára. A modell eredményei szerint a Föld gravitációja két mechanizmus révén is alakítja majd az aszteroida felszínét.

Egyrészt a Földtől számított legközelebbi pont elérése előtt egy órával heves földrengések kezdődnek majd a kisbolygón, amelyek az áthaladás után is tartanak majd egy darabig. Minthogy a Föld gravitációs tere 250 ezerszer erősebb az aszteroidáénál, ezek a földrengések olyan erősek lehetnek, hogy a felszínről egyes sziklák véglegesen távoznak majd, mások pedig a megnyíló szakadékok mélyére zuhannak. A másik hatás miatt megváltozik az Apophis imbolygása, ami megint csak a felszín elsimítását eredményezi. Hogy valóban ez történik-e majd az Apophisszal, azt öt év múlva testközelből végignézhetjük.